Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
zést. Való ugyan, hogy ekként a bírói vizsgálat helyébe az ügyészi vizsgálat lép, de ez nemcsak névcsere, mert előzetes eljárás ez által nemcsak nevében, hanem lényegében is átalakul : a közvetlenség és szóbeliség kiterjed az előzetes eljárásra is. S ha e szervezet alapjául az ügyészség hagyományos objectivitását fogadjuk el: nem kell tartanunk attól sem, hogy a terhelt személyére vonatkozó intézkedések feletti rendelkezés is a kir. ügyészség kezébe tétessék le. Csemegi Károly a X. Magyar Jogászgyülés tárgyalásain azt hangoztatta, hogy az egész világ haladásának története abból áll, hogy a lehetetlen lehetővé válik. És így, ha ma elképzelhetetlen is, hogy az elővizsgálat összes cselekményei — vizsgálati fogság, házkutatás, lefoglalás, személymotozás — kizárólag a kir. ügyészség hatáskörébe tartoznak, igaz meggyőződésem, hogy a mint a kir. ügyészség objectivitása a helyes vádeljérás alaptételeként fog elterjedni a jövő codificatiójában, az előzetes eljárásnak ettől a cselekményeitől, a bíróság ép úgy teljesen távol lesz, mint a közigazgatás. Valószínű azonban, hogy mi ezt az elvet csak akkor fogjuk elfogadni és a belőle folyó consequentiákat a gyakorlati életben is megvalósítani, mikor a német elmélet azt kivívta és megvalósította, nyilván közel egy évszázaddal azután, hogy a magyar jogfejlődés már kifejtette. Tagadhatatlan, hogy az ügyészi vizsgálat rendszeresítése nevezetes következményekkel járna az egész szervezetre nézve. Az összes ügyek vizsgálatára a kir. ügyészségek mai szervezete hiányos és egyáltalán elképzelhetetlen, hogy az összes teendőket a kir. ügyészségek tagjai végezzék. Nélkülözhetetlen kiegészítő részét kell képeznie a sajátlagos igazságügyi és nem a csupán a prophylaxisra hivatott administrativ rendőrségnek, de irányelvül tartandó szem előtt, hogy mindazon cselekményeket, a melyekre ma csak a vizsgálóbíró hivatott, csak ügyészségi tag foganatosíthassa. Tagadhatatlan másfelől az is, hogy a kir. ügyészségnek az államhatalomhoz való viszonya is — ép az előzetes eljárásra való tekintettel — ez által lényeges változásokat kívánna meg. Nem tartok azokkal, a kik minden ügyészi intézkedés 92 362
