Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]

37

A biró visszaborzad a magas büntetési tételtől, de a bírónak nem hivatása a törvényhozót critizálni, az ő hivatása a törvényt alkalmazni.

S a jogszolgáltatásra felette veszedelmes a rendes átlagot mesterségesen leszállítani a minimum felé.

Nem lévén sem enyhítő, sem súlyosító körülmények, a középmérték volna kiszabandó, concedalható humanismusból azonban, hogy a biró a 91. §. alapján vádlottat a büntetés minimumára, két évi fegyházra Ítélheti.

Bármily szellemes volt azonban a büntetőtörvény halhatatlan szerkesztőjének válasza a törvény nemzetietlen voltára tett szemrehányásra, hogy a lopást nem lehet nemzeti szempontból tekinteni. A magyar biró ily ítélkezésre nem volt és nem lesz kapható.

A judicatura nem nélkülözi az ő Méltósága által kívánatosnak jelzett egyformaságot, csakhogy nem abban az irányban, amint óhajtandónak mondatik. Az egyformaság a minimumok felé hajlásban van.

S különösen oly esetekben, midőn a btkv. legtöbbször panaszolt horribilis büntetési tételei kerülnek alkalmazásra, szinte forradalomszerüleg zúg végig az egész magyar bírói karon a felháborodás a törvényhozó azon imputatioja ellen, hogy a biró dobjon el magától minden emberi érzést és hóhérszerepre vállalkozzék.

A hivatalos statisztika szerint a 6742 esetben alkalmazott börtönbüntetés több mint fele minimális hat havi időtartamban szabatott ki.

Nem hallatszik ki ebből az uniformisán alkalmazott minimumból az a sokat kigunyolt vérző szív, midőn csak formálisán alkalmazza a biró a 92. §-t, valójában pedig mint maximumot szabja ki oly esetekben, midőn azt igenis vérző szívvel mint minimumot kell alkalmaznia.

Nem világos-e, hogy ebben a közel 4000 esetben, bagatell- szerű esetekről van szó, melyeknél csak a törvényhozó látott veszedelmes gonosztevőket, mert nem az emberből következtetett a tettre, hanem a tettből az emberre, és így állapított meg egy gonosztevő typust ex lege.

A hivatalos statisztika megállapítja, hogy a büntetések ki37