Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
78 dor a magyar hagyományok alapján az anyagi igazság őréül állított fel, a bűnügyek nyomozásában a közigazgatási hatóság ellenőrzése alá helyeztetett. Az improductiv törvényhozói elmék a magistratusban ismerték fel azt a korlátot, a mely a polgári szabadság védelmére van hivatva; abban a magistratusban, a mely hajdan az inquisitio functionáriusa volt s a melynek kezéből Horváth Boldizsárnak számszerint valósággal ki kellett ragadni a magistratusban rejlő bírói hatalmat és a mely valaha a saját obiectivitásának legalább a jogászi döntésben való ^megőrzésére állította fel a procuratort a tiszti ügyész személyében. Az ügyészi nyomozás ellenzői a magistratus választott voltában látták annak függetlenségét; holott függetlenebb állás az államhivatalnál nincs, mert azt a jogállamban csak az állam törvénye kötelezi, az államakarat forrása, a mely a törvényhozói hatalom egyedüli irányítása alatt áll s a mely minden rendelkezéséért felelős, holott az autonómia tisztviselői a particuláris pártérdekektől függnek még anyagi létük tekintetében is. De teljes tájékozatlanságában volt a törvényhozó a felől, hogy rendelkezése a gyakorlati életben mikép érvényesült. Alig lesz valaki, a ki érthető directivát tudna arra felállítani, hogy a kir. ügyész mikép irányítsa s vezesse a nyomozást? A kir. ügyész jelen lehet a nyomozási cselekményeknél, csak jegyzőkönyveket nem vehet fel. Azt jelenlétében veszi fel a községi elöljáróság, a szolgabiró s a városi rendőrség. Az ily módon teljesített kihallgatásoknál ez a közigazgatási rendőrség óvja meg a polgárt a jelenlévő ügyészségi tagnak a kormány utasításától eredhető túlkapásaitól. Ez agyrém, m. t. t. ülés ! a melyet legjobban a mindennapi élet czáfol meg s tanúm lehet reá minden kir. ügyész, hogy mennyi fáradsággal jár ép ennek a közigazgatási rendőrségnek a kioktatása a közszabadság kívánalmaira s a polgár jogaira. S a mit a rendőri hatóságok legelviselhetetlenebbnek tartanak, ebben az eljárásban, s a miről nap nap után panaszkodnak, azok a Bp.-nak azok a formalistikus szabályai, a melyekkel gyanúsított személye ellen irányuló cselekmények körül előirvák és a melyek a modern jogélet legfényesebb garantionális vívmányai. A mindent lesorvasztó administratio 348
