Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
54 vegyítve hazai jogunk némely rendelkezésével. Az 1803-iki osztrák codex úgy a vád, mint a védelem külön képviseletét nem ismeri, hanem úgy a terhelő, mint a mentő adatok gyűjtését a biró kötelességévé tévén (337. §.): a bűnvádi eljárás egész folyamát úgy előkészítésében, mint eldöntésében a bírói hatóságra bizta, s ismeretlen még előtte a vizsgáló és ítélő functiók obiectivitásának az a biztosítéka is, a mely azt, hogy a kettőt ne ugyanaz az egyéni személy végezze, kizárja. A régi inquisitorius pertől ez az eljárás csak a tekintetben jelent haladást, hogy a torturalis bizonyítási rendszert a törvényes bizonyítással pótolta. A mi 1843-ik évi büntetőtörvénykönyvi javaslatunk, a mely a magyar jogélet viszonyaihoz tagadhatatlanúl közelebb áll, mint az í790/91 -iki, az előzetes eljárást az inquisitio generalis és specialis elméleti megkülönböztetését figyelmen kívül hagyva: szintén egy egységes eljárás keretében, mint bűnvizsgálatot ismeri, a mely «mind a tényálladéknak megállapításával, mind a tettes felfödözésével és minden nyomós körülmények bebizonyításának előkészítésével, olykép foglalkozik, hogy a perbefogó szék a perbefogás törvényszerűségét megítélhesse.» A bűnvizsgálat a vizsgálóbíró sajátos functiója, a 96. §. szerint a többi hatóságok a nálok tett feljelentést «nyomban az illető bűn vizsgáló bíróra átszállítani, addig pedig azon eljárási lépéseket megtenni tartoznak, melyek veszély nélkül nem halaszthatók,» Az előzetes eljárás birói functió, a melyre azonban a közvádló annyiban nyerne befolyást, hogy a vizsgálóbiró a bűnvizsgálatok folyamáról a közvádlót hetenkint értesíteni tartozik (239. §.) és a közvádló saját hatáskörében határoz a felett, hogy a lefolytatott bűnvizsgálat alapján perbefogás iránti indítványnak, vagy a bűnvizsgálat folytatásának illetve pótlásának van e helye (248. §.). A közvádló ellenőrzi az előzetes eljárást. Annak megindítása, valamint lefolytatása felett azonban a bűnvizsgálóbiró dönt; a közvádló befejezése előtt azt nem is irányítja, csak befejezése után pótló indítványt tehet. Hasonlókép a perbefogás kérdése felett is a birói magistratus dönt: a közvádló perbefogás vagy felmentés iránt ad véleményt, (249. §.), a melyhez azonban a perbefogó szék kötve nincs, és felmentés iránti véle324
