Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
26 két kereshesse, sőt a törvény szavai szerint: ha ők maguk latrokat tartanak vagy maguk latorkodnak, a comesek és vicecomesek őket büntessék meg: «si per se sufficientes fuerint.» E törvényhelynél azonban méltán támadhatnak scru- pulusaink az iránt, hogy ez a statariális ítélkezés kiterjed- hetett-e a nemesekre is és hogy a «si per se sufficientes fuerint» kifejezés alatt a comes, illetve vicecomes hatásköre, avagy physikai erejének elégséges volta értendő-e? Úgy hiszem a kérdést akként kell eldöntenünk, hogy a nyomozás kiterjedhetett a nemesekre, de csak a tettenkapottak (manifesti) felett hozhattak Ítéletet. E mellett szólhat az 1563: 28. t.-cz. szövege is, amely a publici et manifesti malefactores ellen való eljárásként újítja meg a most idézett törvényeket. Társadalmi jelenségként azonban érdemes feljegyeznünk, hogy az accusatorius rendes per jus strictuma alól a fejlődés kénytelen kivételt tenni, ott volt legelőbb, a hol a nemes a közönséges latrok társa lesz. A nem nemesek bűnügyeiben való eljárásnak ezt a szabálytalanságát azonban a nemesi társadalommal exclusive foglalkozó jogéletünk nem juttatta oly nyilvános kifejezésre, mint az a Carolina előtt a pallosjoggal való visszaélésekkel a német birodalomban megtörtént s a minek ép az egységes szabályozás lett az eredménye. A Verbőczy után következő másfél évszázad: a Praxis Criminalisnak a gyakorlatban való elfogadásáig a büntető ügyek egész terén a legnagyobb bizonytalanság és mondhatjuk valóságos zavar uralkodik. A török hódítás által már darabokra szaggatott országban a vallási villongások és küzdelmek még jobban separálják egymástól az egyes közösségeket: a városokat és a vármegyéket, a mellett azonban egyik igazságszolgáltatási fórum sem tud a másikról s alkalmazza azt a jogot, a melyet jónak lát. Az egyes városok e korban már megállapodtak a maguk jogának codifieálásában, különösen a német városok, mint Selmecz, a szepesi városok, Pozsony, Buda és az erdélyi Királyföld.1 1 A jelen tanulmány nem terjed ki a városok bűnvádi eljárásának történetére; részben] azért, mert számos város joga máig is hozzáférhetetlen, részben mert ezek rendkívül különböző, önállóan vagy több296
