Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
8 tartotta fenn kifejezetten a király bíráskodásának. A közt képviselő király bíráskodásának e háttérbe vonulása késleltette a jogsértések közellenes jellegének felismerését. Ez az accusatorius eljárás közös valamennyi nemzet kezdetleges jogában és mint a civilisatio intézménye hatolt be a frank-német birodalomból a magyar jogba is. «Ilyen volt a római, ilyen a régi germán büntetőper, melyeknek vegyü- lékéből az egyház fegyelmi jogával keletkezett a középeurópai népek processualis alkotásainak alapjául szolgált franczia bűnper. л1 Meg kell különböztetnünk azonban ezt az accusatorius rendszert attól az eljárástól, a melyet ma vádeljárásnak nevezünk, mert míg a mai vádeljárás okát és forrását a polgári közszabadság biztosításában leli, ez az ősi accusatio csak azért fejlődött ki, mert a büntető cselekményeknek a közre sérelmes volta fel nem ismertetett, s a mi ezzel szoros kapcsolatban áll: a tárgyi igazság kutatása a közhatalomra nézve érdekkel, sem jelentőséggel nem bírt. Ez az eljárás nem igényelt előzetes tájékozást az elkövetett cselekmény körülményei felől, s a bírónak nem állott érdekében, bárkinek bárminő magatartását figyelemmel kísérni és tetteit kutatni a végből, hogy bűncselekményt el nem követett-e. A bűnvádi eljárásnak a sértett érdekein túlmenő jelentősége első sorban nem az egyesektől különálló abstract közérdek, hanem az egyesek összeségének védelmében jelentkezik. A XIII. században a II. Endre arany bullájában évszázadokra kiható privilégiumokat nyert nemesség egyfelől csak a királyt és nádorát ismerte el birájáúl,1 2 másfelől bizonyos ellenőrző részt követelt magának a bíráskodásban az úgynevezett generalis congregatiókon. Az ezeken egybehívott nemesek nemcsak a nyilvánosság képviselői, hanem egyúttal a vád tárgyáúl szolgáló cselekmény bizonyítói. A király vagy az általa megbízott nádor avagy bán vezetése alatt egybegyűlő nemesség előtt emelkedik szólásra a panaszló fél s előadja sérelmeit: «assurgens in medio populorum nobis di1 Dr. Baumgartner Izidor. A vádhatározatról. M. J. Е. értekezések. XII. köt. 2. fűz. 1895. 2 II. Endre. 1222 :8. 9. t.-cz. 278