Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]

Bűnvádi eljárásunk első kezdeteiről szóló forrásaink olyannyira gyérek, hogy arról inkább csak a későbbi adatokból való reconstructiók utján, mintsem egykorú följegyzésekből alkothatunk fogalmat. Ily reconstructiv föltevés az, hogy a pert a felek tettleges küzdelme előzte meg, a melyet ép ez okból Post a «Kampfprozess» néven illet,1 s a melynek emléke a peres eljárás ősi elnevezésében: duellum, litigium, rixa a mi jogforrásainkban is megmaradt.2 A tettleges küzdelmet felváltó e jogi küzdelemben a valaha támadó és védő fél helyébe a vádló és vádlott fél lép, a melyek természetszerűen máskép, mint egyenlő jogokkal, nem voltak elképzelhetők. A perben felmerült érdekek és igények csupán ezeket a feleket érdeklik, de arról, hogy ez elkövetett bűncselekmény valamely közösségre is sérelmes: e kor bírája nem tudott; a biró működése is inkább a peres cselekményekre való ügyelésben, mint a per vezetésében nyilvánul. Az egyszerűbb életviszonyok között elkövetett delictum csak a sértettet károsítja, a tettes büntetése vagy büntetlensége az akkor alig létező köz viszonyait nem érintik. A mennyiben pedig a közhatalom valamely functionáriusa: a király vagy a comes perbe lép, mint a kit a törvény szerint a birságból rész illet: ezt az igényét érvényesíti,2 de nem a megsértett jogrendet képviseli. így e korban, a melynek ideje első, szent királyaink uralkodására esik, arról, hogy a köz nevében valaki vádlóként lépjen perbe : szó nem lehet. Az «accusator», a kit Szent István II. decretumának III. fejezetében

clag kincseinket. Törvényhozásunk pedig máról holnapra él, a tegnapról nem tudva és a nemzeti sajátosságok örve alatt irtja nemzeti hagyományainkat. Ez okból tán némileg több türelmet érdemel egy oly igénytelen kísérlet, a mely a jövő kérdéseinek megoldására a múltba fordul segélyért.

1 Post: Grundriss der ethnologischen Jurisprudenz. 503.lap.

2 Hajnik: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. 1899. 216. lap.— Timon: Magyar alkotmány és jogtörténet. 1902. 445. lap.

3 Szt István. Deer. II. Cap. 16. §. 1. Ex quibus quinquaginta ad iiscum regis deferantur.-275

I.

5