Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
74 rűen azért nem, mert mindig attól kell tartania, hogy időközben, a míg ő be nem jegyezteti az engedményét, más valaki alzálogjogot szerez vagy a volt hitelező a jelzálogos követelést más valakinek engedményezi, és ez jegyezteti be azután a saját jogát, ő pedig elvesztette telekkönyvi elsőbbségét, vagy a telekkönyvi bejegyzés lehetőségétől általában elesik. Tehát megteheti az engedményes azt, hogy a jelzálogjog átruházásának telekkönyvi érvényesítésétől eltekint, de nem fogja megtenni a saját érdekében, és ez által eleje van véve annak, hogy a telekkönyvi tulajdonost egy előtte ismeretlen jelzálogi hitelező megtámadhassa. Ezzel végeztem Dévai táblabiró úr felszólalásával. Fellner t. tagtárs úr a földbirtok mozgósítását úgy, a mint ón adtam elő, félreértette, a midőn ez alatt a földbirtok átruházásának lehetőségét érti. Előadásom egész fonalán, semmiféle akadályt sem akartam gördíteni a gazdaságilag indokolt átruházás elé, hanem többszörösen hangsúlyoztam, hogy csak a könnyelmű, meggondolatlan átruházásokat és a birtok szükségtelen elvesztését perhorreskálom. Az úgynevezett törpe gazdaságokat Fellner tagtárs úr pártolja; de ezeknek keletkezését ón sem kárhoztatom és nem kívánom korlátozni. Egyáltalában úgy ő, mint Hegedűs tagtárs úr félreértettek engem, a midőn azt imputálják nekem, hogy én a törpe gazdaságoknak, a kisbirtokoknak vagyok ellensége. Meg kell különböztetnünk a kisgazdaságokat, a törpe gazdaságokat a földbirtok-részletek elaprózásától, túlságos eldarabolásától. A kisgazdaságokról felolvasásomban tulaj donkópen egy szóval sem emlékeztem meg. A kettő között nagy a különbség. Hiszen lehetséges valahol túlságos birtokrészlet-elaprózás, a nélkül hogy törpe gazdaságokról szó is lehetne. Tegyük fel, hogy egy-egy úrbéri birtok ötven parczellá- ból áll. Akkor a birtokrészletek szerfölött el vannak aprózva. De ha valamely községben ily elaprózás mellett kevesebb mint egész úrbéri telek nincs, akkor nem szólhatunk törpe birtokról. Megfordítva: törpe gazdaságok képzelhetők úgy is, hogy a birtokrészletek túlságosan elaprózva nincsenek. Pl. egy úrbéri telket elosztunk 16 részre úgy, hogy két hold 268
