Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
71 okirat szükséges. Mondom tehát: ha a két rendszert összehasonlítjuk, akkor azokat kivetkőztetve minden eljárási sallangokból, tisztán és magukban véve kell egymás mellé állítani, és az ekként történt összehasonlítás eredményét kell megállapítani. Ha pedig így járunk el, akkor kétség alig fér ahhoz, hogy az abstract dologi szerződés inkább kedvez a könnyelmű, meggondolatlan átruházásoknak, mint a jogczímes szerződés. Azt, hogy mit tesz eladni, cserélni, ajándékozni, azt hiszem mindenki tudja, még az utczasarki rikkancs is, a ki a «Friss Ujság»-ot két fillérért árúba bocsátja. Az is tudja, hogy eladja a «Friss Újság»-ot. De hogy mit tesz tulajdonképen a tulajdonjog, mi a tulajdonjog fogalma, mi a különbség a tulajdon és birtok közt, ezt — nagyítás nélkül mondhatom — Magyarország cselekvőképes egyéneinek talán egy tizedrésze sem tudja, és még kevésbbé tudja azt, hogy valójában mit jelent az: tulajdonjogot átruházni. Mi mindent lehet a jogügyletbe bocsátkozó felek igen nagy részénél ez alá a kifejezés alá burkolni! Csak egyre akarok figyelmeztetni, az ú. n. zálogszerződésre, az antiehretikus szerződésre, melynél fogva a kölcsön kamata fejében ingatlanok haszonélvezete engedtetik át. Ezeket az ősiségi patens már 1852-ben tiltotta; azonkívül a kir. Curia plenáris határozatot hozott, mely szerint ha ily szerződésben meg is van a jelzálogjogra vonatkozólag a bekebelezési engedély, a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének még sincs helye. És ezekkel szemben azt látjuk, hogy évente ezer meg ezer számra kötnek ily zálogos szerződéseket. Már most én azt hiszem, hogy mi sem könnyebb, mint azt a szegény embert, a ki pénzre szorult, és ingatlanát, illetve annak haszonvételeit így átruházta, arra bírni, hogy ő akár a telekkönyvi biró előtt, akár a közjegyző előtt kijelentse, hogy ő «a tulajdonjogát átruházza». Mert először szorultságban van, másodszor nem érti, hogy ő ezzel mit tesz. A hitelezőnek nagyon könnyű őt meggyőzni : hogy nem adja el az ingatlant, csak «a tulajdonjogot ruházza át». A tulajdonjog átruházása tehát törvényes módon megtörténik és ennek következménye, hogy a szerencsétlen ember az ingatlanát elvesztette. Azt mondják erre: hiszen megmarad a condictio joga. Ha a hitelezőnek 263
