Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]

T. Teljes-ülés I

Abban az eszmecserében, a mely «a földbirtok mozgósítása» czímű előadása nyomán fejlődött, az előadót megillető zárszó jogával élek ugyan, tekintve azonban, hogy a felmerült kérdések tárgyalása az egyesület második estéjét vette már igénybe, és az idő előrehaladott voltára való tekintettel, e joggal visszaélni nem fogok.

Előadásom egészére vissza nem térek, hanem csak a felszólalások bizonyos részeire vonatkozólag fogom észrevételeimet rhapsodikusan előterjeszteni.

Az első észrevételem arra vonatkozik, hogy Dévai táblai biró úr helytelenítette felovasásomnak még a czímét is, azt mondván, hogy nem a földbirtok mozgósításáról, hanem a föld tulajdon mozgósításáról kellett volna szólanom. Köszönettel vagyok ugyan, t. teljes-ülés, azért a nagyon érdekes jogtörténeti excursióért, a melyet ő ezen állítása fonalán a földtulajdon keletkezése és fejlődése tárgyában közrebocsátott; de azt tartom, hogy kifogása nem volt alapos. Én t. i., a midőn a «földbirtokról» szólottám, ezalatt sem földtulajdont nem akartam érteni, sem pedig földbirtokot jogi értelemben, hanem vettem ezt abban az értelemben, a mint a közéletben szokás venni: földbirtok annyi, mint ingatlan. Ilyen objectiv értelemben vettem ezt a szót, és ezért «a földbirtok mozgósítása» természetesen képletesen értendő. Különben, a midőn ezt a kifejezést használtam, nem jártam el annyira laikusán, hogy avval talán nem lett volna szabad a t. jogász- egylet tudományos színe elé lépnem; mert hiszen törvényeink széliében azt a kifejezést használják. Földbirtokról,

Dr. lulling Konrád:

263