Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
67 kivánja orvosolni, ne tereljük át idegen területekre, 'hanem keressünk megfelelő intézményeket a kisbirtok helyzetének szanálására. Dr. Hegedűs Lóránt: A középbirtokok is fogytak. Dr. Dömötör László: Tudomásom szerint középbirtok- hitbizományok sincsenek Magyarországon, holott a gyakran példaként idézett Poroszországban középnagyságú hitbizomá- nyok is vannak. Én legkevésbbé sem zárkózom el az elől, hogy bizonyos mértékű megkötöttség a középbirtokoknál is helyet foglaljon, mert a stabilitást úgy közgazdasági, valamint nemzeti szempontból fontosnak tartom a nagy-, közép- és kis- birtoknál egyaránt. Amidőn tehát hangsúlyozom, hogy maradjunk a t. előadó ur által körülírt tárgynál s kutassuk a kisbirtok decom- ponálódásának okait és ellenszereit, nem helyeselhetem azt a kitérést sem, a melylyel az imént elhangzott felszólalás befejezést nyert, s a mely szerint a gyári ipar kifejlődése kedvéért szükségünk volna még nagyobb birtokelaprózódásra. Midőn egyszer valahára elérkezett az ideje annak, hogy a földbirtok és különösen a kisbirtok bajaival a jogászegyletben is foglalkozhatunk, ezek orvoslására való törekvésünkben ne téveszszen meg a gyáripara vetett tekintet. Ha a földbirtok elaprózódása képes volna a gyáripart megteremteni, akkor az 1867 óta eltelt közel negyven esztendő alatt kényelmesen kifejlődhetett volna a magyar gyáripar, azonban egy nem létező és pedig egészen más okok miatt nem létező gyáripar kedvéért további rendezetlenségében hagyni a magyar földbirtokjogot nem volna rationális dolog. Részemről azt szeretném, ha azon gondolatmenet, a melyet a t. előadó ur a jogászegyletben megindított oly jogintézmények felismerésére vezetne bennünket, a melyek képesek volnának a hanyatló magyar földbirtokviszonyok jogi szanálására. 361 5*
