Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
57 részből megy el, soha többé vissza nem tér, azokban a tartományokban pedig, a hol egyenlő osztály van, csak ideiglenes kivándorlottakat ismer a statisztika, azokat a földéhség visszahozza, mert tudják, hogy a földbirtok nincs lekötve a családtagok elől. Ez az az ország tehát, a mely például szolgálhat; a mely nincs messze tőlünk, a mely szemeink előtt fekszik, a melynek példája tökéletes és mindaddig, mig ez a példa fennáll, a bizonyítás a magyar törzsörökösödés behozatala tekintetében még megkezdve sincs. Ezzel már észrevétlenül átmentem arra a kérdésre, a melyről engedelmükkel beszélnem kell, t. i. a kérdés gazdasági oldalára. Az a gondolat, a mely itt uralkodó volt, a melyet kifejezett itt Imling Konrád úr Öméltósága s a melyet igen kiemelt Dömötör László t. barátom, az volt, hogy miután Magyarországon a birtok elaprózódás nagyobb, mint másutt; miután nálunk a gazdasági egységátlag kisebb, mint a külföldön, olyan intézményeket kell létesíteni, hogy a birtokok szétforgácsolása megakadályoztassék és a birtok-egységesítés, esetleg a birtok megkötése állhasson elő. Ha így állítják fel ezt a tételt és azt mondják, hogy miután Magyar- országon a gazdasági átlag kisebb és jobban el van forgácsolva a birtok, mint külföldön, tehát ilyen megkötő rendszabályokat kell hozni, először is azt felelem, hogy ez a statisztikai átlag még semmit sem, vagy legalább igen keveset bizonyíthat. Elképzelhető az, hogy Magyarországon a gazdasági átlag az egyik vidéken egyik túlzásba van vive, és épen ennél fogva az átlagszámítás csak azért áll ily eredménynyel elő, mert a másik részében az országnak épen ellenkező irányban billen a mérleg. És miután ez így van, ilyen általános következtetést egy átlagos számból levonni nem lehet. De nem így van. Ezt az okoskodást nemcsak azért vagyok kénytelen logikailag visszautasítani, mert egy átlagból ilyen lényeges következtetést vonni nem szabad, hanem azért is, mert az egész okoskodás kiindulási pontja helytelen, mert a statisztika szerint Magyarországon átlag sokkal kevésbbé van a birtok elforgácsolva, mint a külföldön. Ez megdönti a kérdés egész alapját. Öméltósága kijelentése szerint Magyarországon majdnem hihetetlen mérveket öltött 251
