Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
47 lásában maga is bizonyos előfeltétel mellett engedte meg az abstract dologi szerződésnek alkalmazhatóságát, nevezetesen azt mondotta, hogy fel kell tételezni, hogy a földtulajdonosok annyira normális emberek, hogy tudják mit akarnak. Nos hát ha az abstract dologi szerződés fogalmának megértése szerint bírálnék el a magyar földtulajdonosok intelli- gentiájának normális voltát, én nagyon félek, hogy azok legnagyobb részét ez alapon nem minősíthetnők normálisnak, mert ha azt konczedálom is, hogy például a magyar földmívesek legnagyobb része azt tudja, hogy mit akar, azt már nem kívánhatjuk tőle, hogy kellő tudatossággal viselkedjék az abstract dologi szerződés megkötésénél, mikor ennek épen az egyik jellemző sajátsága, hogy in concreto maga sem mondja meg, hogy mit akar. A ki ismeri a vidéki életet, az ottani ellentétes gazdasági erők küzdelmeit, ■— már pedig ezt az ügynök-kérdés révén a t. Teljes-ülés is eléggé ismeri, — az könnyen elképzelheti, hogy rövid idő alatt a ravasz fondorlatok, a tévedésbe ejtés, a becsapások kedvencz jogi formájává válnék a jogczím nélküli abstract dologi szerződés. Dr. Dévai Ignácz: Telekkönyvi biró előtt kellene nyilvánítani, nem ágensnél. Dr. Dömötör László: Ez már csak a forma kérdése, azonban az anyagiakban való károsítást, a ravaszabb fél által szóval tett, de írásban nem stipulált Ígéreteket nem ellenőrizheti a telekkönyvi biró, különben is a forma ünnepélyessége nem mindig garantálja az ügylet teljes öntudatosságát, például a házasságkötés, a mely pedig elég formalisz- tikus ügylet, ennek daczára sokszor még személyben való tévedéssel is történik. Dr. Dévai Ignácz: Ott még is elfogadjuk az abstract szerződést. Dr. Dömötör László: Azonban a contrario nem lehet következtetni valamely intézmény hasznosságára a hasonló 241
