Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
4:1 pedig csak egy művelési ágra. a szőlő-területre vonatkozik. Ennek általánosítása az egész mezőgazdaságilag hasznosított földterületre, olyan költséget róna az államra, hogy erről beszélni pénzügyi képtelenség; ha pedig Schaffle szellemében szólva, ennek a szervezetnek fentartása az érdekeltség költségét képezné, akkor ennek semmi gyakorlati jelentősége nem volna, mert annyira megdrágítaná a hitelt, hogy gyakorlati értéke egyáltalában nem lehetne az ilyen hitelezésnek. Már most nem akarván az előrehaladott időben hosszasabban igénybe venni nagybecsű türelmüket, nem mulaszthatom el, hogy teljes lelkesedéssel ne csatlakozzam ő méltóságának ahhoz az indítványához, hogy a jövőben az ingatlan- szerzésnek jogi hatályához mint conditio sine qua non az írásbeliség köttessék ki, vagyis hogy elimináltassék az, hogy szóbeli úton is joghatálylyal lehessen földbirtokot szerezni. Teljes lelkesedéssel csatlakozom ezen indítványhoz azért, mert nem találok rá érvet, hogy miért legyen szükséges fentartani ezt az állapotot. A földbirtok nem olyan érték, a mely pillanatnyi konjunktúrák szerint változik, mint azon tömegáruknak, tömegjavaknak értéke, a melyek tőzsdei forgalom tárgyát képezik, mint az értékpapíré, mint a gabonáé, a hol bizonyos pillanatnyi konjunktúrák szerint változván az érték, ki kell használni a forgalomnak ezt a pillanatnyi értékhullámzást. Ehhez az ügylethez írásbeliséget kötni nem lehet; itt tehát az élet az, a mely a szóbeliséget megköveteli, mert ezt írásbeliséghez kötni annyit jelentene, mint ezt a forgalmat megsemmisíteni. A földbirtoknál, miután itt nincs szó ilyen pillanatnyi értékváltozásról, egyáltalában nem látom be, hogy szükség volna a szóbeliség constituálására, ellenkezőleg én teljesen csatlakozom az itt kifejtett közgazdasági szempontból, továbbá azokból az ethikai szempontokból, a melyekre ő méltósága előadása során utalt és a melyeket kiemelt, az ő felfogásához. Most, t. Teljes-ülés, egy olyan kérdés következnék, a melyet röviden elintézni igazán nem lehet; értem a tagosítás problémáját. Igazán nem tudom, hogy ba ehhez a kérdéshez hozzászólok, szabad-e és helyes-e ezzel a kérdéssel röviden elbánni, 237
