Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
33 is teljesen ki van zárva már az által, hogy az alapításhoz dologi szerződés kell, melyet a tulajdonos csak a tőle különböző hitelezővel köthet meg. De ha úgy is volna, miként az előadó úr felteszi: ha a tulajdonos az egyes hypothekákat (földhitel]ogolcat) mintegy raktárra gyárthatná, ez a körülmény egymaga még nem mobilizálná jobban a földtulajdont; legfeljebb a földhitelezői jog lenne mobilisabb, mozgékonyabb, a mi egészen más dolog. Hogy a tulajdonosi földzálogjog jelentősége, hatása és szüksége világossá legyen, vegyük a következő gyakorlati esetet: A. fekvősége meg van terhelve első helyen Б. javára 8000, azután második helyen C. javára 10,000 К erejéig. Ér 8000 К-t. A. átruházza a fekvőséget D-re 8000 K ért avval, hogy az átruházó törleszti a terheket. D. kifizeti neki a 8000 К vételárt. B. első hitelező lejáratkor nem kapván A-tói pénzt, követelését a fekvőségből akarja behajtani, minek elhárítása és telkének megtartása végett D., az új tulajdonos, kielégíti B. hitelezőt. D. kifizetvén B. hitelezőt, megszerezte evvel Б.-пек A. elleni követelését a törvénynél fogva, a beállott legis cessio alapján. Ámde a követeléssel járó jelzálogjogot, mely a követelésnek accessoriuma, nem szerezhette meg, az elenyészett. Miért? Mert D. tulajdonosa a terhelt teleknek és tulajdona mellett nem lehet neki rajta jelzálogjoga. A jelzálogjog consolidatio útján beléolvadt a tulajdonba és abban teljesen elenyészett. Ezt tartja a mi mai jogrendünk és pedig amaz elméleti tételnél fogva, hogy a jelzálogjog épúgy, mint a szolgalom és más kisebb telekjogok, melyek a telek felett csupán partialis joguralmat adnak, csak idegen telken állhatnak fenn, (iura in re aliena), de nem állhatnak fenn a tulajdonos javára az ő saját telkén, mert a tulajdonban, mint totalis joguralomban úgy is benne van minden lehető partialis joguralom. A mi esetünkben tehát D., az új tulajdonos, megszerzi ex lege Б.-пек A. elleni követelését, a járulékos jelzálogjog azonban a jelzálogul szolgáló telek tulajdonával egy személyben egyesülvén, consolidatione megszűnik. Ez magában véve nem lenne baj, mert hiszen D. úgysem a saját telkéből 256 3 227
