Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
24 vei az adásvétel tárgyára és ennek árára nézve és ha ezután neki irásbelileg kiadja az adásvételi szerződéshez a tulajdonbekeblezési engedélyt és ha a felek ez alapon a tkvi bíróságnál a tulajdonbekeblezést kieszközlik, a tulajdon átszállt a vevőre. Létesíti-e aztán A. a kereskedelmi vállalatot ismerősével a városban? boldogul-e e vállalat útján? vagy létrejön-e a vevő által várt czukorgyár és csakugyan termelhet-e és, ha igen, jól értékesítheti-e a czukorrépát? Vagy épül-e a kérdéses vasút s emelkedik-e ennek folytán a termények helybeli ára s a föld értéke? Evvel a jogrend nem törődik, ettől abstrahál, ettől függetlenné teszi a tulajdon- átszállást. Hogy a jogrend ekként a tények végtelen sorából csak egynéhányat ragad ki és ezek fenforgása vagy fen nem forgása szerint létesíti vagy nem létesíti a kérdéses tulajdonátruházást, az helyes, sőt elkerülhetlenül szükséges is; mert máskülönben általános jogszabályokat alkotni és az ettől feltételezett szilárd jogrendet megteremteni nem is lehetne. Hogy azonban mennyi és mely tényeket ragadjon ki ekként a jogrend a tények szakadatlan lánczolatából mint döntőket, hogy mely tényálláshoz fűzze az intendált jogátruházás bekövetkezését: az nem oly kérdés, mint a kétszer kettő, a melyre csak egyetlen és pedig absolut feleletet lehetne adni, hanem ennek megoldása a czélszerüség szerint határozódik el és így a körülményekhez képest változhatik. Mi a czél9 A czél az, hogy a tulajdonost megóvjuk tulajdonában és ennek élvezetében, de egyúttal lehetővé tegyük neki, hogy szükség esetén vagy ha érdeke úgy kívánja, dolgát egyéb, neki tán inkább kellő dolog vagy pénz vagy egyéb anyagi avagy akár erkölcsi érték fejében másnak átengedhesse. Mint tudjuk és előbb láttuk, mai jogrendünk e czélt úgy látja biztosítva, ha az átruházó és szerző megegyeztek a dologra és az árra nézve vagy a dolog és a fejében nyerendő más dolog avagy munka tekintetében, avagy a szerzőnek vissztehermentes gazdagításában — vagy ha az átruházó más szerződésből kifolyóan vagy szerződés nélkül tartozott a fekvőséggel a szerzőnek — és ha erről írást készítettek s 218
