Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
18 pénzesnek módja és alkalma van tőkéje biztonságának ellenőrzése, jövedelmezőségének fokozása érdekében közreműködni; és ezért az idegen országba átszármazó pénz másként egyenlő viszonyok között is mindig drágább, mint az, a mely a saját országban marad. Ez okból — el is tekintve attól, hogy a külföld föltétlenül mindig inkább a solid hitelintézeteink által kibocsátott és garantirozott jelzálogleveleket fogná vásárolni, mint azokat, a melyeket közvetlenül magok a földbirtokosok kínálnak —- jelzáloghitelünk semmivel sem lesz olcsóbb, ha mindjárt — a mitől Isten őrizzen — a német polgári törvény- könyvet az elsőtől a 2385. §-ig reeipiáljuk. Olcsóbb lesz a jelzálogi hitelünk, ha más, főleg ha tőkegazdag országokban is leszáll a kamatláb; és olcsóbb lesz főleg akkor, ha majd gazdaságilag megerősödvén, megkisebbedett hiteligényeinket meggyarapodott tőkéinkből magunk leszünk képesek kielégíteni. — Tisztelt teljes-ülés! Előadásom szűk keretében meg sem érinthettem azt a számos más problémát, a melyet egészséges agrár-politikai inaugurálásánál meg kell oldani. A földbirtok mozgósításában rejlő veszélyekre rámutatván és az e tekintetből szükséges intézkedéseket rámérvén néhány magánjogi szabályunkra és jogintézményünkre, egyetlen irányt akartam megjelölni, de oly irányt, a melyet véleményem szerint szem elől téveszteni nem szabad bármily tárgyú agrártörvény megalkotásánál. Mert hiszen igaz, hogy a földbirtok természeténél fogva lábunk alól el nem sikkad, bármennyire mozgósítjuk jogilag és forgalmilag. A földbirtok meglesz akkor is. De nem lesz az a föld, a melyre szükségünk van, hogy arra alapítsuk nemzeti létünket, hogy abból fakadjon és fejlődjék gazdasági felvirágzásunk. A földbirtok meglesz a jogi és forgalmi mozgósítás daczára; de nem lesz az a haza földje, a mely — a költő szavai szerint — «rejti erőnk ép gyökereit.» 212
