Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
9 talán egyszer, talán egyszer sem fordul elő, és a melyet a bíróságok bizonyára meg fognának oldani, de a melynek megoldása a fennálló jog szerint némi nehézségbe ütköznék: ezt a nehézséget már elegendő oknak tartják arra, hogy halomra döntsenek egy a jogéletben és a jogi öntudatban meggyökerezett elvet, — mely elv a mi kérdésünkre vonatkozólag praegnans kifejezésre jut a telekkönyvi rendelet ama szavaiban, hogy «oly okiratra, a melyben a követelésnek nyilván érvénytelen jogalapja foglaltatik, bekeblezés vagy előjegyzés nem történhetik.» A rendelet tehát feltételezi, hogy valamelyes jogalap az okiratban foglaltatik, és telekkönyvi bejegyzés alapjául csak azt fogadja el, a mely «érvényes». Megjegyzem, hogy a német jogászvilág, a melynek egy része az abstrakt dologi szerződés elvét a polg. törvény- könyv megalkotásakor ujjongva «nagy eszmeként» üdvözölte, e tekintetben újabban tetemesen kiábrándult és hírneves jogászok az elvont dologi szerződés elvének érvényre emelését elhibázott legislativ ténynek hirdetik. Végre tüzetesen mai előadásom tárgyának tekintetéből rámutatok arra, hogy az abstrakt dologi szerződés elve, a melynek értelmében a tulajdon átruházására elegendő magának az erre az átruházásra irányzott akaratnak kijelentése, a forgalmi jogügyleti alap kijelölése nélkül, sőt ennek az alapnak teljes hiányában is -— a meggondolatlan, elhamarkodott. káros elidegenítéseknek, a földbirtok mozgósításának előmozdítására még alkalmasabb, mint a szóbeli szerződések jogérvényének statuálása. — A földbirtok részleteinek elaprózása Magyarországban majdnem hihetetlen mérveket öltött Értem az alatt nem az úgynevezett törpe gazdaságokat, hanem az egyes földdarabok törpeségét, tekintet nélkül arra, hogy több ily földdarabocska együttvéve egy személy gazdaságát alkotja vagy többek tulajdonát képezi. Ez az elaprózás némely vidéken valóságos gazdasági miseriává kezd fejlődni. Az egyes birtokrészletek már oly aprók, hogy azokról a kataszter — elég nagy skálája szerint — térképet alig tud készíteni; oly kicsinyek, hogy azokon a legenyhébb mérték szerint is észszerű gaz203
