Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
4 A legújabb kor gazdasága az értékek minél gyakoribb és gyorsabb forgására és ez által mielőbbi többszörözésére, a gazdasági tőkék minél több oldalú gyümölcsözővé tételére törekszik. Az ebbeli törekvésnek pedig a földbirtok minémü- ségénél fogva ingatlan volta útját állja. Ezt a természeti akadályt tehát megkerülik jogi és gazdasági új meg új intézményekkel. A gőz és a villamosság ideges kora, a mely mindent, a közlekedést úgy, mint a gazdasági tevékenységet, a fejlődést, a haladást és az összes egyéni és socialis életfunctiókat a gyorsaság jelszava alatt akarja szabályozni s berendezni: nehezen tud megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a földbirtok jogilag és gazdaságilag is a maradandóság és nehézkesebb mozgás értelmében szabályoztassék. Mondom: a földbirtok mozgósítása nem pusztán theore- tikus speculatiók folyománya, hanem az újkor gazdasági, technikai és socialis vívmányaiban gyökerezik és ezekkel szoros okozati összefüggésben van. Mindamellett azt a mozgósítást, úgy a mint a törvény- hozás egyrészt positiv rendelkezéseinél, másrészt mulasztásainál fogva már eddig is fejlődött, valamint úgy, a mint az annak továbbfejlesztésére czélzó törekvések jelentkeznek, általában túlzottnak, tüzetesen hazai viszonyaink tekintetéből egyenesen veszélyesnek, károsnak és olyannak tartom, a mely — ha annak korlátot nem szabunk és még inkább, ha korlátozás helyett fejlesztjük és fokozzuk — előbb-utóbb éreztetni fogja társadalmilag, gazdaságilag és politikailag is oldó, bomlasztó hatályát. A jogszabályok kell, hogy annak az anyagnak, a mely- lyel foglalkoznak, fizikai és gazdasági sajátságaival és rendeltetésével összhangzásban legyenek. Ezért nem lehet helyes az a jogszabály, a mely azokat a sajátságokat és azt a rendeltetést figyelmen kívül hagyván, az ingatlan vagyontárgyakat is a könnyű és gyors forgalom szempontjából tekinti. Az ilyen forgalom ellenkezik a természet törvényeivel, melyek szerint a földbirtok nem az azt megmívelő egyén kénye-kedve szerint mindig vagy bármikor, hanem csupán visszatérő időszakonkint hozza meg a ráfordított tőke, beru198
