Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Almási Antal: A negatív interesse a magánjogi tervezetben [254., 1906]
10 elpalástolni, hogy a cselekvőképességükben korlátoltak részéről az idevágó szándékos ténykedésre a tiltott cselekmény elveit találja alkalmazandóknak. A magyar T. azonban a tiltott cselekmények tényállását a német törvénynél tetemesebben, bővebben szabta meg, másfelől azonban e bővítés ellensúlyozásakép csak ott engedi annak joghatásait beállani, ahol az 1077. §. általános elismerő tételét még egy különös «a jogos érdek védelmét» tartalmazó 1 is támogatja. Már pedig az összes itt szóbanforgó esetekben a már megbeszélt 1024. §-on kívül sehol sem találunk támpontot arra, hogy a T. mely cselekvőképességü egyénekre gondolt, midőn a hatálytalan szerződésből eredő kártérítést statuálta. Sőt ha az itt szóbanforgó esetek elhelyezéséből következtetni akarnánk, aligha maradna egyéb hátra, mint annak megállapítása, hogy a T. ezen a szerződési tételek közzé iktatott szabályokban nyilván szerződőképes, vagyis teljes cselekvőképességű egyénekre gondolt, a mi a szerződés megkötéséből eredő kártérítését quasi contractualis karalappá tenné. Marad ugyan ezenkívül még egy mesterkélt út, melyen át a negatív interessé megtérítésére kötelező tényeket a tiltott cselekmények közzé vezethetnők. Walter Brock1 2 nem is habozik annak kijelentésével, hogy a cselekvőképésségükben korlátoltak által elkövetett és a szerződés megkötéséből eredő kártérítést maguk után vonó tények a jó erkölcsök elleni károkozások és mint ilyenek a tiltott cselekmények szabályai és előfeltételei szerint kártérítéssel kapcsolatosak. Nem tartozik ehelyütt reánk annak vizsgálata, vájjon e nézet a N. P. T. К-ben kellő alappal bir-e ? A magyar T.-ben az 1079. §. megfelelő értelmezése nézetem szerint helyt nem foghat. Legelső akadályát képezi ennek egy jogtechnikai tétel. Az erkölcstelenség okából az elkövetőre rótt joghátrányok a törvénykönyvben subsidialius jogszabályt alkotnak. Ezek tehát csak annyiban és csak ott alkalmazhatók, ha és a 1 L. fentebb az 1077. §-ról mondottakat. 2 I. m. 71. 1. 158
