Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Almási Antal: A negatív interesse a magánjogi tervezetben [254., 1906]
4 A Főelőadmány megjelenésével persze a törvény előkészítése oly stádiumba jutott, mely az egyes kérdésekben felhangzó utólagos aggályok figyelembevételét természetszerűen, megnehezíti. Ez azonban nem akadályozhatja meg azon elvi kérdések avagy az elvi kérdések ama részének felvetését, melyek a Főelőadmányból kimaradtak, melyeket a törvénynek, igy vagy úgy, mégis meg kell oldania. A Főelőadmány a szerződés megkötéséből eredő kár egy speciális tényállását elvi kérdésben tárgyalja ugyan, egyébként azonban róla mélységesen hallgat. Pedig a Tervezet a negativ interessé megtérítését szülő okok tényállását, ezeknek a jogi tények között való elhelyezését és tényállás előfeltételeit elegendő határozottsággal nem írja körül. Az 1143. §. tényállás előfeltételeit sűrű, sötét homály borítja, az annál irányadó volt tényállások, akár azon jogi tények csoportját nézzük is, amelybe őket utaljuk, akár tárgyi körvonalaikra legyünk is figyelemmel, mindennek inkább mondhatók, mint határozottaknak. Vegyük ezért vizsgálat alá, hogy a T. a szerződés megkötéséből eredő károkainak tényállás előfeltételei tekintetében, mely kérdésekre mulasztotta el válaszolni. Ezután menjünk végig ama szabályokon, melyekben a T. a szerződés megkötéséből eredő károkok tényállását helytelenül vagy homályosan adta meg. Végül vessünk egy pillantást a Т.-ben helyesen szabályozott kártérítési joghatásnak egy-két vonatkozásaira. Midőn az alábbiakban a T. idevágó intézkedésének bírálatába bocsátkozunk, a szerződés megkötéséből eredő kártérítés jogi constructiójától, mint összes eddigi kritikáinkban is a jogi constructiokból egyáltalán tudatosan tartózkodunk. A Т.-tel szemben azt kell vizsgálnunk, vájjon czélszerü alakban adott-e testet az első szöveg azon elvnek, melyet törvénybe iktatni akart, vájjon a szerződés megkötéséből eredő kártérítésre vonatkozó szabályai jelen alakjukban és tartalmukban a gyakorlat számára biztos útmutatást képeznek és képezhetnek-e ? 152
