Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Gábor Béla: A dactyloscopia rendszere [253., 1906]
и emelni. A dactyloscopiának ugyanis módjában áll: 1. a bűncselekmény helyszínén a tettes által valamely poros felületen, továbbá papiroson üvegen, késpengén stb. hátrahagyott 1—2 újjnyomatból megállapítani, hogy kicsoda a tettes, feltéve, hogy az illetőnek újjnyomatai már előző időből megvannak a gyűjteményben; 2. a helyszínen hátrahagyott ujjnyomat alapján megállapítani, hogy több gyanúba vett egyén közül a talált ujjnyomat melyiknek kezéről való, tehát melyik a tettes, illetőleg, ha azok többen voltak, melyik az a tettes, ki ujjnyomat át hátrahagyta. Nem csoda, ha a laikus vagy a rendszert csak felületesen ismerő előtt a dactyloscopia használhatóságának ez a módja kissé mesébe illőnek látszik s hallatára kételkedve csóválja meg fejét. Egy az ablakpárkányon, poháron vagy késen ottragadt ujjnyomból kitalálni a tettest bizony mesés dolog; és mégis való! Épen olyan való, mint az emberek ujjnyomatai- nak különbözősége, formájuknak állandósága s az, hogy ezen ujjnyomatokat az emberek felismerésére lehet felhasználni! Sajnos, hogy a dactyloscopia ezen használhatóságának reális alapját e szűk keretben nem lehet kifejteni, mert ez meggyőzné a kétkedőket s tán szaporítaná azoknak számát, kiknek a dactyloscopia ezen részének teljes kifejlesztése módjában állna, sőt hivatása volna. Ezen hivatottak alatt főleg a vegyészettel foglalkozókat kell érteni. A dactyloscopia ezen része nincsen teljesen kifejlődve. Teljes kifejlődésében az egyetlen akadályt az képezi, hogy a helyszínen a tettesek után hátramaradt ujjnyomatok többnyire olyan felületen vannak, hogy ha ottlétük konstatálható is, a nyomatok egyes részei még nagyító üveggel sem különböztethetők meg. Valami olyan vegyiszer kellene tehát, mely ezen nyomatokat láthatóvá, esetleg lefényképezhetővé teszi. Több-kevesebb sikerrel történtek ugyan már ezen irányban kísérletek, így Bécsben, valamint itt nálunk is, ezek a kísérletek azonban csak a lehetőségről adtak meggyőződést, de teljes eredményre még nem vezettek. Addig is, míg a dactyloscopia ezen része is az illetékes körök elvárható támogatása mellett a fejlődés kellő fokára jut, az a kevés eset is, a melyben a helyszínen talált ujjnyomatok olyanok, hogy legalább i+t