Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Gábor Béla: A dactyloscopia rendszere [253., 1906]
19 ujjnak megfelelő tíz rovatra osztva. Az ujjnyomatot felvevő most a letartóztatottnak ujjait, illetve azok legfelső ízületének belső felületét egyenként meghengeríti először a festékes lemezen, majd a nyomatlap megfelelő rovatába. A festékes lemezen befekített bőrfelület. így a nyomatpapiroson leadja teljes rajzát, a mire épen szükség van. Az ujjak meghengerí- tése a festékes lemezen, valamint a nyomatlapon is mindig a köröm egyik szélétől a másik széléig történik — tehát a nyomat, miként a szétosztott nyomatlapokon is látható jóval szélesebb, mintha az ujjfelületet hengerítés nélkül egyszerűen papirosra nyomnák. Ezen eljárásnak az az oka, bogy a bőrfelületen egyes, a dactyloscopiára fontos pontok annyira az ujj szélén képződnek, hogy egyszerű lenyomásuk esetén azok rajza nem kerülne a nyomatlapra. A tíz ujj ilyen hengerített nyomatának felvétele után az ujjak helyes sorrendjének ellenőrizhetése czéljából, úgy a bal, mint a jobb kéz mutaió, közép, gyűrűs és kis ujj áról még egy ú. n. együttes nyomatot is kell venni, hol t. i. ez a négy ujj szorosan egymás mellett összefogva lesz a papírra nyomva. Ezzel kész az egész nyomatlap. melyet most már az elébb előadott módon elbírálni, majd ez alapon osztályozó képlettel ellátni és a nyomatlap-gyüjteménybe elhelyezni lehet. Dactyloscopia útján az azonosítás két irányban jut kifejezésre. Ha a letartóztatott az igaz nevét és adatait mondatta be, úgy ujjnyomatai ezen bemondásait igazolják, megerősítik, feleslegessé téve az igazolási eljárást. Ha hamis nevet használ avagy hamis adatokat mond be, úgy ebbeli törekvésében a lehető legrövidebb idő alatt leleplezhető, még az esetben is, ha az illető külföldi avagy idevaló ugyan, de előző gonoszságait külföldön követte el. Az azonosításról természetesen csak akkor lehet szó, ha a letartóztatottnak előző időből van már ujj nyomatlapja a gyűjteményben. Ez a nyomatlap elhelyezésekor tűnik ki. Ugyanis a bőr felülete a csecsemőkortól a test halál utáni feloszlásáig nem változván, az ujjnyomatlap a nyomatok változatlanságánál fogva szükségképen ugyanazon osztályozó képletet kapja, mint az előző alkalomkor, midőn a letartóztatásról ujjnyomatot vettek fel: a nyomatlapnak, az elhelyezése 2* 139
