Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Gábor Béla: A dactyloscopia rendszere [253., 1906]
17 kevesebb, kimondható, miszerint két egyforma ujjnyomattal bíró ember nincsen. Az embereknek ujjnyomatok szerinti megkülönböztetése nem új dolog. Dr. Török Aurél, egyetemi tanár, az antropológiai muzeum igazgatója említi, hogy ő már 15 évvel ezelőtt megfigyelés tárgyává tette az emberek különféle ujjlenyomatait és pontosan észlelte azoknak csoportokba oszthatóságát s azt, hogy minden embernek szükségképpen eltérő ujj nyomata van. 2 7a évig tartó kísérleteit abban hagyta azonban, különösen a megfelelő festék hiánya miatt. De megtalálható az emberek ujjnyomatok szerinti megkülönböztetése a kelet népeinél is, hol az írni nem tudók az iratokra a nálunk szokásos keresztjei helyett ujjaik lenyomatát illesztették. Éppen ez vezette Herschel bengáliai adóvégrehajtót, majd Galtont arra a gondolatra, hogy az ujjnyomakat a személyazonosság megállapításának czéljaira használják fel. Mindkettő azonban fennakadt az u jnyomatok osztályozásán. Nem elég ugyanis annak konstatálása, hogy két egyforma ujj nyomatokkal biró ember nincsen. Ha a különböző emberekről vett ujjnyomatokat nem tudjuk bizonyos sorrendben, osztályokba sorozni, hogy azok bármikor, minden nehézség nélkül feltalálhatók legyének, úgy nem is lehet a személy kilétének megállapítására, nyilvántartására felhasználni. A megfelelő osztályozást Henry rendőrfőnök eszelte ki, egy olyan osztályozó módszert állítván fel, melylyel az emberek ujj nyomatai, bármilyen nagy számúak is legyenek, könnyen kezelhető módon nyilvántarthatok. Az osztályozás az előbb említett valószínűségi elméleten alapszik. Megismeréséhez elég legyen a következőket felemlíteni : A különböző fajta nyomatoknak a szerint-, hogy a kéz melyik ujján fordulnak elő, a dactyloscopia bizonyos értékeket tulajdonít. E művelet adja a nyomatlapok főosztályait, szám- szerint 1024-et. Ezen 1024 főosztályon belül történik a nyomatlapok alosztályozása. Az alosztályozás már az egyes nyomatoknak előbb említett sajátosságait használja oly módon, hogy az azok által szolgáltatott adatokat hol kombinálja, hol pedig permutálja. Az ezen matematikai műveletek egyes eredményei adják azután az egyes alosztályokat, melyeknek száma, miként azt a művelet természete is mutatja, - horribilis mennyiségű. 2Ő3 137 ■)
