Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Gábor Béla: A dactyloscopia rendszere [253., 1906]

11 alatt nem csak az álnév okozta visszásságok szűnnek meg, de a nyomozás sikeressége sok esetben egy eddig nem is sejtett új alapot nyer s mintegy észrevétlenül az országos nyilván­tartás alapjai is megvettetnek. A dactyloscopia a személj7 kilétének s a személyazonos­ságnak megállapítását az ember 10 ujjának felső ízületéről, az u. n. ujjhegyekről felvett lenyomatokra alapítja, kiindulva azon régi s orvosi kísérletekkel is támogatott tételből, hogy az ember ujjainak belső felülete a csecsemő kortól a halál utáni feloszlásig nem változik, még akkor sem, ha időközben akár több ízben is, a bőr lehámlik s új bőr keletkezik, avagj' a bőrt bárminemű sérülés éri. Megfigyelve az ujjak ezen felső Ízületén a bőrfelületet, könnyen észrevehető, hogy az rovatkás, amennyiben ráncz- szerüen kiemelkedő «fodrok» s ennek megfelelő barázdák bo rítják. A fodrok czélja ismeretlen s azokon nagyítóval csupán annyi konstatálható, hogy apró lukacsokkal van borítva, mely lukacsok a bőrháncsok között elhelyezett izzadság-mirigyek váladékának kivezetésére szolgálnak. Már magán így a bőrfelületen figyelve a fodrok útját vagy pályáját, észrevehető, hogy a fodrok nem valami össze-vissza- ságban borítják be a bőrfelületet, hanem egy részük többé- kevésbbé párhuzamosan haladva egymás mellett, bizonyos ábrát látszanak képezni, másik részük pedig szintén párhuzamosan húzódva egymás mellett, ezen ábrának hátteréül szolgálnak. E megfigyelések sokkal világosabb képet adnak azonban a bőr­fodrok ezen képződéséről, hanem magán az ujjakon eszközöl­tetnek, hanem az ujjak lenyomatán. Ha valaki ujjai felső ízületének belső, köröm alatti oldalát egy nyomdafestékkel bevont lemezre, majd fehér papírlapra nyomja, az utóbbin megkapja ujjainak lenyomatát, mi semmi egyéb, mint az ujj bőrfelületét különböző ábrák alakjában elborító bőrfodrok s ennek megfelelő barázdák hűséges reprodukcziója — rajza. A rendszer, ezen bőrfodorrajzokat adott szabályok szerint megbírálva, a lenyomatokat a fodorrajzok alapján faj szerint kilencz csoportra osztja, majd a különböző fajtákat egy mate­matikai művelet (permutatio vagy helycsere) útján egy kép­letben kifejezve, osztályozza. 131

Next

/
Thumbnails
Contents