Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
13 keretén belül a középmértéket helyettesítő normálbüntetés a törvényben megállapíttassék. De nem fogadhatnám el az előadó úrnak azt a javaslatát sem, hogy a rendes büntetési keret mindkét irányban, tehát a maximum fölemelésénél is kitágítható legyen. Ha a büntetés középmértékéül a számtani középarányt fogadnánk el, ügy ennek a kettős kitágításnak még volna értelme; minthogy azonban a normál büntetés az előadó úr szerint is nem a büntetési keret közepére esik, hanem inkább a minimum felé közeledik : ennélfogva a birónak e büntetéstől a maximumig elég tere nyílik arra, hogy a súlyosító körülményeket érvényesítse. Készemről elfogadnám az előadó úr javaslatából a normálbüntetés eszméjét, de ezt nem az egyes büntetési tételeknél, hanem a Btk. általános részében valósítanám meg. Azt mondanám pl. hogy a mennyiben súlyosító és enyhítő körülmények nincsenek vagy egymást ellensúlyozzák: a törvényben meghatározott büntetés */e része mint rendes büntetés alkalmazandó. E büntetéstől súlyosító körülmények esetén fölfelé emelkednék, enyhítő körülmények esetében a minimum felé közelednék a büntetés. Hogy pedig ez a szabály az egyes büntetendő cselekményeknél helytelenségekre ne vezessen : a codex némely büntetési tételét tágítani kellene. így pl. 10—15 évi fegyház helyett 5—15 évi, 5—10 évi fegyház helyett 2—10 évi fegyház volna megállapítandó. Ez a normális büntetés, vágyás a középmértéknek leszállítása az általános részben nem kötné meg jobban a biró kezét, mint a hogy azt a 89—91. §-ok megkötik. Ezekből ugyanis mint láttuk, az következik, hogy a büntetés rendes mértéke a minimum és maximum közt levő számtani középpont. Ehhez képest a büntetés Ve részének rendes büntetés gyanánt való kijelölése oly enyhítése volna a törvénynek, a melyhez a biró már szívesen alkalmazkodnék. Tisztelt Teljes-ülés ! Saját álláspontomat ezúttal csak röviden jeleztem, mert czélom tulajdonképen az volt, hogy a meginduló vitához bevezető előadást tartsak. A tisztelt előadó úr, mint látjuk, helyes czélt tűzött ki maga elé és rendkívül becses anyagot szolgáltatott a további eszmecseréhez. Meglehet, hogy reformjavaslata tágabb körökben visszhangra talál, de az is meglehet, hogy az ő reformtörekvése is arra a sorsra jut, a 13
