Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Salgó Jakab: Milyen intézkedések szükségesek a csökkent beszámítású és iszákos egyénekkel szemben? [252., 1905]
9 sem a büntetőbíróság tudomására jut az ilyen egyén létezése. Éppen úgy vagyunk ezekkel, mint az elmebetegekkel. A mig ezeknek állapota oda fejlődik, bogy elmebetegintézetbe kerülnek, mert kétségtelenül kiviláglik állapotuk, annyira kétségtelenül, hogy a mint a laikusok: szokták mondani «megérett» az elmebetegintézeti elhelyezésre és kezelésre, addig az elmebeteg környezete igen sok kínon és vergődésen ment már át azzal az egyénnel. Az abnormis lelkületű egyén szükebb környezete: a szülői ház, vagy a hol az illető él, már évekkel előbb tudja és érzi az ilyen abnormis egyén súlyát, «türhetetlenségét»; tudja, hogy lehetetlen vele megélni, már sokkal előbb, mintsem olyan tettet követ el, a mely miatt a büntető-bíróság felelősségre vonná. Azonban mindenesetre, még azon esetekben is, a midőn bűncselekmény veti fel a kérdést és bűncselekmény kapcsán lesz aktuálissá az illető egyénnek lelki alkata, ott is és legalább ezen esetekben szükséges, hogy a társadalom ne érje be ezen egyénnek akár teljes mértékben, akár csökkent mértékben kiszabott büntetésével, hanem hogy felismervén lelki állapotát, mint abnormisat, gondoskodjék az illetőről oly formán, hogy ezen állapotának megfelelő ellátásban részesüljön. Erre való volna a gondnokság alá helyezés, a melyre Liszt véleményem szerint igen helyesen rá mutat. A gondnokság kimondásával természetesen csak megindul az eljárás, de nemcsak képzelhető az olyan társadalom, hanem nézetem szerint nem fog soká tartani és a társadalom megérlelődött meggyőződése alapján az egyedül helyes felfogás nyomán lesz kénytelen haladni és gondoskodni fog az ilyen egyénekről, hogy egyrészt ők is meg legyenek védve a társadalom százféle káros behatása ellen, másrészt a társadalom is meg legyen védve ezen ellentállani nem képes, önállóan járni nem tudó egyénekkel szemben. A kérdés az, hogy miként lehet ezekről gondoskodni. Miután abból indultam ki, hogy elmebeteg-intézetbe nem valók és pedig azért nem, mert állapotuk nem betegség, hasonlítsuk ezt össze más testi állapotokkal. Egy testileg gyengébben fejlődött egyén még nem tekinthető kórosnak. 101
