Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
való keletkezését. Eendeltetése, czélja, tartalma tehát különbözik a zálogjogtól s ezért nem is tekinthető annak, s helytelen volna így nevezni. Miután e jog csak a rangsort biztosítja legczél- szerübb rangsorjognak nevezni. Ha pedig a felfüggesztő feltételtől függő követelés létezését bizonyítottnak vesszük is, akkor is a rangsorjog létezése még kétségbe nem vonható, mivel a következő fokozatok létét szükségessé teszik. 2. Az az embrionális lét, melyről az első fokozatnál szülöttünk, a második fokozatba tartozó követeléseknél is megvan. E követelések közé sorozható pl. a szavazatosság alapján keletkezhető. Ha a felfüggesztő feltételes követeléssel összehasonlítjuk, még biztosabbnak lehet létét tekinteni, mint amazét. Mégis amaz előbbre való, mert a jogalappal együtt a követelés összege is meg van határozva. A zálogjog szempontjából itt inkább merül fel nehézség, mert összeg, illetve határozottság nélkül a követelés teljesítése, sőt még biztosítása is bajosabb, mint fentebb, mert csak valamely legmagasabb összeg erejéig lehet helye, s már csak ez okból is magán viseli a befejezetlenség, a bizonytalanság jellegét. E legmagasabb összeg erejéig zálogjogot csak az esetben lehet feltennünk, ha e követelés létét is feltesszük, a mi helytelen és az esetleg hátrább álló hitelezők megrövidítését jelenti, kik a szavatosságból származható követelés nagyságát ismerték. De ha a hitelezők érdekét figyelmen kívül hagyjuk is, a tulajdonos érdekeinek sérelme nélkül nem tekinthetjük létezőnek a zálogjogot. Az a jog azonban, mely a követelés bizonyossága előtt létezik, a zálogjog keletkezhetését mégis biztosítja, s kell is, hogy biztosítsa. 3. A második fokozatot a harmadik világítja meg közelebbről. E csoportba tartoznak a liaszonkölcsön-szerződés esetén a dologban okozható kár megtérítése iránti követelés, a bér vagy haszonbérleti szerződésből ugyanez alapon keletkezhető követelések. Itt is megállapítható rendszerint az a legmagasabb összeg, melyig a követelés kiterjedhet. Bizonyos, hogy itt a követelés léte az eddigieknél bizonytalanabb, nem különben azonban a követelés keletkezésének megakadályozása a zálogot adó szerződő féltől is függ, vagyis az adott zálog daczára lehetséges, SS 8
