Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]

6 felállítanunk, melynél fogva az, ki a telek való jogállását nem ismerve, a telekkönyvben kimutatott eltérő jogállás után indult, a telekkönyv tartalmát a maga szerzése javára helyesnek és teljesnek, tekinthesse. Ez az ú. n. anyagi nyilvánosság, köz- hitelesség (materialis publicitás, publica fides) elve, melynek tevőleges irányú functiója abban nyilvánul, hogy a telekjog jóhiszemű szerzőjének javára mindaz fennállónak vétetik, a mi a telekkönyvben telekjogok tekintetében bevezetve van, és melynek nemleges irányú functiója szerint a telekjog jóhiszemű szerzőjének javára mindaz fen nem állónak vétetik, a mi a telekkönyvben telekjogok tekintetében bevezetve nincsen. Az anyagi publicitás azonban a telekjogokra nézve vesze­delemmel is jár. Biztosítja ugyan a telekjogok megszerzését, de veszélyezteti a már megszerzett telekjogokat, a mennyiben ezek a telekkönyvben kimutatva nincsenek, mert az ellen, ki a telekkönyv tartalma alapján jóhiszemüleg ellentétes jogot szerez, nem érvényesíthetők. Ennek a veszedelemnek minél sikeresebb elhárítása végett magát a telekkönyvvezetést értéke­sítjük: hogy a már fennálló, de a telekkönyvbe be nem veze­tett telekjogot meg ne hiúsítsa oly telekjog, melyet valaki utóbb a telekkönyv tartalma alapján jóhiszeműen szerez, a telekjogok szerzését egyáltalán telekkönyvi bevezetésüktől tesz- szük függővé, más szóval: a bevezetést megteszszük a telek­jogok szerzésének (és megszűnésének) anyagi előfeltételévé, vagyis: felállítjuk a bevezetés elvét, mely arra bírja a feleket, hogy illető telekjogszerzésüket mindaddig megtörténtnek ne tekintsék, a mig az a telekkönyvbe bevezetve nincsen. Minél szélesebb területen érvényesítjük a bevezetés elvét,, annál gyérebb lesz az eltérés a telkeknek telekkönyvi és való jogállása között s annál kevósbbé veszélyezteti a publica fides elve a szerzett jogokat. Minthogy azonban a jogügyleti forga­lom körén kívül, hol a jogváltozás a felek akaratától függet­lenül következik be, a bevezetést nem igen tehetjük a jogvál­tozás kellékévé, mégis csak keletkezik eltérés a telekkönyvi és a való jogállás között. Ezeknek az eltéréseknek az eltüntetése végett a jogrend igen sok esetben hivatalból foganatosíttat oly eljárást, melyben a telekkönyv a való jogállásnak megfelelő kiigazítást nyer. (Örökösödési, kényszer-végrehajtási, birtok­46

Next

/
Thumbnails
Contents