Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
37 a magyar fogyasztás az illető czikkben elenyészően csekély lévén, kivitelre való kilátás hiányában, a várható szükséglet fedezése nem amortizálhatja a befektetés és az üzemfentartás költségét. Ily esetre, midőn a szabadalom gyakorlása mások részére sem volna rentábilis, bármiféle törvényes intézkedés hiábavaló, erről az esetről gondoskodni nem kényszerhasználati engedély statuálásával, hanem ama kivételeknek helyes megállapítása utján kell, a melyek a gyakorlásbavételi kényszer alól a tulajdonost mentesítik. Yégül — és ez a legfigyelemreméltóbb eset — képzelhető a gyakorlás mellőzésének az az oka, hogy a külföldi gyáros a találmány tárgyát külföldön állítja elő és a magyarországi szükségletet külföldről fedezi, holott a piaczi viszonyok annak gyártását Magyarországon is lehetővé tennék. Erre az esetre szigorú rendszabályokat statuál pl. az 1894. évi belga törvény, a mely már egy év után irgalmatlanul megvonja a belföldön nem gyakorolt szabadalmat, ha a külföldön gyakorolják. Erről az eshetőségről a magyar ipar érdekében két intézkedéssel lehet gondoskodni. Vagy azzal, hogy megvonjuk a szabadalmat az ily tulajdonostól, vagy azzal, hogy arra szorítjuk, hogy magyar iparosnak adjon használati engedélyt. A szabadalom megszűntével a verseny szabaddá válik és azt eredményezheti, hogy a hazai vállalkozók egyike sem mer az esetleg rizikóval járó beruházásokra vállalkozni, mert attól tart, hogy a konkurrenczia elüti őt a várható nyereségtől, vagy a már bevezetett külföldi gyárossal, a ki továbbra is vígan importálhat, nem meri felvenni a versenyt. Ha ellenben a szabadalmat fentartjuk, de annak kezére adjuk, a ki azt Magyarországon gyakorolni kész, megadtuk a lehetőségét annak, hogy a magyar gyáros a monopolium biztos oltalma alatt beruházásokra szánja magát és az illető iparágat bevezesse, felvirágoztassa. A kényszerhasználati engedély statuálása felel meg tehát leginkább a czélnak. A részletekre tartozik a kényszerhasználati engedély oly rendszerének a kiépítése, a mely a visszaéléseket és a kijátszásokat lehetetlenné teszi, vagy legalább megnehezíti. Különösen arra kell figyelemmel lenni a törvény szövegezésénél, hogy a 301 i
