Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
23 külföldi iparos a szabadalmat magát elveszíteni nem akarja — a hazai iparosnak lesz kénytelen átengedni, vagy a mi közgazdaságilag egyre megy, ő maga lesz kénytelen azt Magyar- országon gyakorolni, holott ma e kényszer csak papíron létezik, mert ipari hátramaradottságunk annak gyakorlati kikényszerítését gazdaságilag lehetetlenné és egyúttal fölöslegessé is teszi. Jelentékeny előny fog a szabadalmaknak mindenesetre felszökkenő számából és abból adódni, hogy a találmányok ezrei, a melyek iparunk mai stádiumában ma nálunk értéktelenek — mert nem illenek bele az ipar mai állapotába — az ipar haladásával egyenes arányban alkalmazhatóságot és benső értéket fognak nyerni. A mi a feltehető hátrányokat illeti, az ellenvetések leg- elseje bizonyára az lesz, hogy erkölcsi szempontból kifogásolható oly rendszer, a mely magánosokat érdemtelenül előnyökhöz juttat és viszont külföldi feltalálókat szellemi tulajdonuktól megfoszt. Ez a kifogás azonban sem nem őszinte, sem nem tartalmas. A szabadalmi jogrendszer közgazdasági czélja ugyanis nem az, hogy egyeseket «jutalmazzon»; egyesek jutalmazása csak eszköz arra, hogy a közérdek t. i. az ipar fejlesztése előmozdíttassék. De másrészről nem tekinthető érdemtelennek az, a ki •— bár nem önmagából meríti gondolatait — de a mi viszonyaink mellett még ismeretlen külföldi műszaki vívmányokat felkeresi, megismeri, tanulmányozza, fáradozik, költ rájuk és nálunk sikeresen bevezeti. Az ilyen iparos fáradságos munkát végez és érdemes eredményt ér el: a jutalmazási elmélet sérelme nélkül is méltán igényt tarthat tehát ezek fejében bizonyos előnyökre. A szabadalom tárgyát képező találmány vagy beválik gyakorlatilag, vagy nem. Ha nem válik be, akkor az arra nyert szabadalom maga sem ér semmit. Ha azonban beválik a találmány, a hazai ipar fejlesztése körül igenis van annak érdeme, a ki az illető újítást felkutatta és bevezette, mert épen úgy előbbre vitte a hazai ipart, mint a ki a saját productiv elméjéből merített egy iparilag megvalósítható műszaki eszmét. A nemzetgazdaságra nézve tulajdonképen közömbös, hogy az a megtakarítás tüzelőanyagban, a mely egy gázmotor tökéletesbítésé- vel jár, vagy az a megtakarítás időben, a mi egy új táviratozó 287
