Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]

15

II. A belföldi újdonság rendszere.

Az egész szabadalmi jogrendszer súlypontja abban a kérdésben nyugszik, hogy tulajdonképen mi legyen az, a mi szabadalmi oltalomban részesül. A mi törvényünk szerint az tuj találmány» részesül szabadalmi oltalomban. Az újdonság fogalma a szab. törv. 3. §-ában nemlegesen van körülírva. E szerint nem új az,

1. a mi közzétett nyomtatvány vagy egyéb sokszorosítás útján;

2. nyilvános gyakorlatbavétel vagy kiállítás útján :

3. az által, hogy szabadalom tárgyát képezte,

annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt.

Minthogy a törvény belföldi és külföldi nyomtatvány és gyakorlatbavétel stb. között nem distinguál, kétségtelen — és ebben a birói gyakorlat egy pillanatig sem ingadozott — hogy a nyomtatvány megjelenésének és a gyakorlatbavételnek a helye, illetve a találmánynak belföldi avagy külföldi eredete különbséget nem tesz. Ha tehát egy találmány, bárhol a világon, csak egy nappal is a bejelentés előtt, használatban állott, vagy nyomtatványban le volt írva: a törvény szerint, többé nem új és ennélfogva nem szabadalmazható. Oly magas követelmény ez, a milyet alig ösmer más törvény. Még az osztrák, a német sőt az amerikai törvény szerint is csak a belföldön történt használat (gyakorlatbavétel) fosztja meg a találmányt újdonságától, bár igaz, hogy a nyomtatvány tekintetében nem okoz különbséget az, hogy hol jelent meg. Ellenben a magyar iparnak, ha a szabadalmi jogintézménytől várt előnyök részesévé kiván lenni, olyat kell produkálnia, a mi sehol a világon sem használatban nem állott, sem nyomtatásban nem volt még — elméletileg sem — leírva. Kérdés már most, hogy várható-e a magyar ipartól, hogy az elébe szabott ennek a feladatnak megfelelni képes legyen?

Tudjuk azt, hogy igen kevés oly magyar iparág van, a melynek nívója az illető iparágban legelőrehaladottabb külföldi állam iparával egyenlő volna. Pl. a vegyi iparban Német279