Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]

13 erők utján: más szóval az őstermelés és az ipar. Erős meg­győződésünk, hogy hazánknak gazdasági nagysága nem ke- vésbbé függ az intensiv mezőgazdaság fejlődésétől, mint az iparnak fellendülésétől. Ám az őstermelés fejlesztésére a sza­badalmi jogintézmény közvetlen befolyást alig gyakorolhat. Nem szólva az őstermelésnél alkalmazásba jövő ipari termékekről (gépek, műtrágya stb.), az őstermelésnek a fejlő­dése bár haladó, de csak lassan változó elveknek az alkalma­zásából, bizonyos üzemi, kezelési és eljárási módoknak a követéséből és kombinácziójából áll. Elméletileg ugyan nincs akadálya annak, hogy egy új ojtási, vetésforgási, hizlalási pá- rosítási módot a tételes jog szabadalmazható «találmány» jellegével ruházzon fel és arra a feltalálónak kizárólagosságot biztosítson, de míg egyrészről e téren igen ritkán fordul elő értékes újítás, addig másrészről a gazda az ilyen kizárólagos­ságnak az esetek legtöbbjében semmi hasznát nem venné, mert vem fűződik érdeke ahhoz, hogy tizedik szomszédja ne úgy végezze pl. az ökörhizlalást, mint ő. Az őstermelés ter­mékeinek piacza ugyanis oly nagy terjedelmű, hogy annak árviszonyait nem befolyásolja az, hogy csak egy vagy több gazda alkalmaz bizonyos czélszerű eljárást s így a feltaláló­nak nincs érezhető kára abból, hogy üzemi elveit más gazdák is alkalmazzák. A szab. jogintézmény jogpolitikai czéljainál az őstermelés közvetlen fejlesztése tehát nincs előtérben. Annál nagyobb a szabadalmi jogintézmény jelentősége az ipar fejlesztése körül. A munkaeszközök (gépek) tökéletesb- bítése a termelőképességet; az ipari készítmények javítása, azoknak használhatóságát óriási mértékben fokozhatja s az iparos, a ki az egyik vagy másik tekintetben a többit túlszár­nyalja, rendkívüli fölényhez jut, a versenyben kivételesen kedvező helyzetet teremt magának. Ha már most azt a problémát vizsgáljuk, hogy miképen kell a szabadalmi jogintézményt Magyarországon kiépíteni; akkor ezek után elvben kész a felelet: úgy, a mint az a ma­gyar ipar fejlesztését a leginkább lesz alkalmas előmozdítani. A magyar ipar mai állapota tehát az, a mit legelsősor­ban szemügyre kell vennünk. A külföldi intézmények és az 277

Next

/
Thumbnails
Contents