Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]
18 egy új btkv.-et, a mely a maitól úgyszólván minden pontjában eltér, de nem kapunk olyan törvényt, a mely a maival szembeállítva egységesebb és előrehaladottabb alapelvre volna lefektetve ; ennélfogva ezt az eljárást részemről helyesnek nem tarthatom. A mi az igen t. második felszólaló úrnak, Edvi Illés Károly tagtárs úrnak javaslatát illeti, azt hiszem, hogy ez előreláthatólag kevés sikerrel fog járni és pedig azért, mert az igazságügyminiszter, ha czélszerűnek látta volna eddig publikálni a büntető novella anyagát, úgy azt bizonyára megtette volna, ha pedig nem látta czélszerűnek, akkor azt se látom be, hogy miért tenné meg a jogászegylet kérésére. (Mozgás és ellentmondások.) Azt hiszem, hogy a minisztériumot erre rászorítani olyan kérdésben, a mely annak legdiscretionáriusabb kérdését képezi, alig lehet. (Ellentmondások. Halljuk!) Megjegyzem, t. teljes-ülés, hogy a midőn arról van szó, hogy mi a novellát elkészítsük és pedig azon czélból, hogy azon nézetem szerint nagy visszaéléseket, a melyeket ma a kegyelme- zési joggal a túlszigorú lopás büntetések enyhítésénél üzünk, megszüntessük: akkor nincs egy nagy novella-anyagra, nincs nagy tudományos előmunkálatokra szükségünk, mert azon kívánalmak, a melyek ezen irányban, mondhatni 20 esztendő óta, közszájon forognak, elég ismeretesek ahhoz, hogy egy miniszter, ha akarja, akár két hét alatt törvénytervezetet terjesszen a képviselőház elé. Nem nagy tudományos munkálatokra, hanem egy kis cselekvésre van szükség és ha úgy mél- tóztatik gondolni, hogy a jogászegylet ily irányú fellépése a mai viszonyok között sikerre vezetne, úgy én is készséggel csatlakozom Edvi tagtárs úr indítványához. 254
