Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
112 azonban nem akar belépni, mert a tagsági minőséggel járó kétségtelen koczkázatot viselni nem akarja, az ne részesüljön annak előnyeiben, annál kevésbé, mert a szövetkezetek működésének a nem tagokra való kiterjesztése különösen kisebb helyeken a kiskereskedő-osztály anyagi pusztulását jelenten. Ugyan hogy vegye föl az a kiskereskedő-osztály, a mely pusztán önerejére van utalva és a melynek vállaira nagy közterhek nehezednek, a minden állami támogatásban és kedvezményekben részesülő szövetkezetekkel a versenyt? Kedvezmények és előnyökben való részesítés nélkül a szövetkezetek elpusztulnának, mert a versenyt nem bírnák ki a szabadon mozgó gazdasági egyedekkel szemben; ez azonban ép oly kevésbé érdeke az államnak, mint a hogy nem érdeke nemcsak fmancziális, hanem magasabb köztekintetekből sem a kiskereskedői osztálynak, a közvetítő kereskedelem egyik fontos szervének elpusztulása, annál kevésbé, mert bármilyen számmal alapíttassanak is fogyasztási szövetkezetek, a közvetítő kereskedelmet teljességükben sohasem pótolhatják. A közvetítő kereskedelemnek a szövetkezetek mellett való fennmaradása épen egyik garan- cziája annak, hogy a kifejlendő egészséges, egyenlő fegyverekkel megküzdött verseny folytán, annál jobban szogálhatja a szövetkezet saját tagjainak anyagi boldogulását, gazdasági érdekeit. Ebből kifolyólag teljesen elhibázottnak tartom a tervezet azon álláspontját, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek megengedi a nem tagokkal való ügyletkötést, működésüknek a nem tagokra való kiterjesztését. Igaz ugyan, hogy a tervezet a fogyasztási szövetkezetekre nézve az általános szabály alól mely szerint a szövetkezetek nemtagokhal is köthetnek ügyleteket, kivételt tesz, azonban a 77. §-ban státuált három kivétellel, tulajdonképen helyreállítja magát a szabályt, mert a 77. §. végeredményében annyit jelent, hogy a fogyasztási szövetkezetek épugy, mint a többi szövetkezet (a hitelszövetkezetektől eltekintve) szabadon köthetnek nemtagokkal is ügyleteket. E helyütt utalni kívánok még arra, hogy a 77-ik §-ban említett azon kivétel, a mely szerint a fogyasztási szövetkezetek nemtagoknak olyan árukat is eladhatnak, a melyek azon a helyen nyílt boltban nem kaphatók, nem csupán a vidéki kiskereskedők, hanem a kisipar o230
