Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
108 Ez az oka annak, hogy a szövetkezeti czim tele van részvénytársasági czimre való utalással, minden rendszer, kritikanélküli utalásokkal, olyanokkal is, a melyek egyszerűen alkalmazhatatlanok a szövetkezetekre. Ennek a következménye volt azután a gyakorlati életben az, hogy a szövetkezetek élén állók azonosították magukat a részvénytársaság vezetőségeivel; hogy szinte átment a köztudatba a hit, hogy a szövetkezetek épugy mint a részvény- társaságok, elsősorban és eminenter gazdasági czélokat lévén hivatva követni, nyerészkedésre alakult gazdasági formák a melyek, mert gazdasági alakulatok, nem vétenek az eszme ellen, ha minden altruizmustól menten a legridegebb egoisz- tikus czélokat követik. így, hogy csak néhány szembeszökő fogyatkozásra mutassak rá: a mint a kereskedelmi törvény semmi garantiát sem kíván a részvénytársaság alapitói, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai, a felszámolók személye tekintetében: épugy nem követel semmi garancziát a szövetkezeteknél sem; a mint nem tartalmaz a kereskedelmi törvény semmiféle parancsoló intézkedést a részvénytársaságokra vonatkozólag a nyereség és veszteség megállapítására és felosztására, a tartalékalap képzésére, a tagok belépésének közelebbi módozataira, a tagoknak mesterséges utón való toborzására, a közgyűlésen gyakorolható jogokra, a tagok szavazati jogára, a szavazati jogok kumulácziójára, a közgyűlés és az azon hozott határozatok hatályos ellenőrzésére nézve: épúgy nem tartalmaz a szövetkezetekre vonatkozólag sem. Organikus élétbevágó kérdések megoldását, szabályozását nyilt kérdéseknek hagyta, vagy azoknak eldöntését a közgyűlésre, végeredményében az alapítók kénye-kedvére bízza a kereskedelmi törvény. így, hogy többet ne említsek, a tagok kilépésének, a közgyűlés összehívásának kérdését, hogy t. i. a tagok egy tizedrésze, vagy pedig az üzletrész-tőke egy tizedrészét képviselőtagok összesége kiván- hatja-e a közgyűlés összehívását; hogy több üzletrész birtoka esetén hány szavazat illethet meg egy-egy tagot, a mi pedig ép a szövetkezeteknél rendkívüli fontosságú: nyilt kérdéseknek hagyta, a mi a gyakorlatban annyi kontroverziára, annyi visz- szaélésre vezetett. 226
