Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]

“23

A tagok felelősségét a tervezet úgy szabályozza, hogy ez a szabályozás logikai folyománya lesz az üzletrészekkel biró és nem biró szövetkezetek statuálásának. A tagok felelőssége, a tervezet szerint, lehet korlátlan vagy különbözőképen korlátolt, de az utóbbi esetben a korlátozás minimálisan csak az üzletrész erejéig terjedhet. (26. §.) Tényleg nagyon helyes és a szövetkezés eszméjéből folyik, hogy a szövetkezők maguk állapítsák meg a felelősség mérvét, a melyet vállalni akarnak. Vállalhassanak korlátlan felelősséget is. Ezzel fog különösen eltérni a szövetkezet a részvénytársasági formától. Természetes másfelől, hogy ez a rendelkezés nagyobb fokú belátást tételez föl az alapítóktól, de a szövetkezőktől is.

A felelősségnek az üzletrészekre való minimális korlátozását sem tartom veszedelmesnek. A mikor ez úton a szövetkezetek iránt bizalmatlanok is könnyebben vonatnak be a szövetkezés eszmekörébe, másfelől a szövetkezet hitelképessége marad gyengébb. Ez az utóbbi körülmény t. i. a szövetkezet gyengébb hitelképessége az előbbinek, t. i. a könnyebb társulásnak lelkiismeretlen kiaknázása ellen már eleve biztosít.

Ellentétes törekvések között igyekszik a javaslat közvetíteni, a mikor a kilépett tag felelősségét csőd esetén hat havi időhatárhoz köti (28. §.) s a mikor úgy intézkedik, hogy a bizonyos időre alakult szövetkezetnél a kilépés joga maximálisan két esztendőben legyen csak megállapítható az alapszabályokban. (29. §.)

V.

A tervezet harmadik jogszabályesoportját a szövetkezetek szervezetére, igazgatására vonatkozó rendelkezések teszik.(III—V. fejezetek: közgyűlés, igazgatóság, felügyelet és felülvizsgálat.)

A tervezetnek erre a részére két megjegyzést tennék.

A három tagból álló igazgatóságból legalább egy tagnak, a tervezet értelmében a szövetkezet tagjának kell lenni. (50. •§.) Ez a rendelkezés nem felel meg kellőképen a szövetkezet eszméjének, a kölcsönösségnek, a közös üzletkezelésnek. A ki nem tagja a szövetkezetnek, attól nem várok a szövetkezet érdekében olyan munkát, a minőt a szövetkezeti szellem meg23