Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
Dr. Lévy Béla: T. Teljes-ülés! Kissé banálisán azzal vezetem be észrevételeimet, a mivel előttem szólott t. barátom, t i., hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel rövidre szabom felszólalásomat. Szándékom volt ugyanis a szövetkezeti törvényhozás reformjának egészére kitérni és a tervezettől némileg eltérő álláspontomat indokolni, most azonban arra kell szorítkoznom, hogy a közvetlenül előttem szólották, t. i. Dömötör és Éber tagtárs urak által előadottakra néhány megjegyzést tegyek. Megjegyzéseimben ugyanaz az irányelv vezérel, a melyet Dömötör t. barátom helyesen hangsúlyozott, hogy t. i. ezen egylet keretében sokkal czélirányosabb, ha a jogászi érveket, a tárgyilagos jogpolitikai érveket érvényesítjük. Dömötör László t. tagtársunk felszólalását néhány, kissé theoretikusnak látszó megjegyzéssel kezdé. Ezen megjegyzések egyikével végezte a maga felszólalását Éber Antal tagtárs ur. T. Teljes-ülés! Kétféletheoriát ismerek. Van olyan, amely kétségtelen tényekből van levonva. Az ilyen előtt, ha csak a következtetés helyes, meg kell hajolnunk; további vitatkozásnak nincs helye. De van azután olyan theoria is, a mely nem annyira a tényekből van merítve, mint inkább az a czélja, hogy bizonyos óhajoknak vagy következtetésnek megadja a tárgyilag különben hiányzó alapot. Dömötör tagtársunk a szövetkezetek jogi természete tekintetében, a mennyire fogyatékos emlékezetem és hiányos jegyzeteim igazolják, három irányban tett megjegyzést. Mindenekelőtt foglalkozott a szövetkezetek kereskedelmi társaságjellegével, azután az altruizmus kérdésével, a melyre Éber tag 211
