Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
82 hogy vájjon módjában áll-e az államhatalomnak egyáltalán olyan eszközökről és közegekről gondoskodnia, a melyeknek segítségével ezen revíziókat hatályosakká és a célt elérhetővé lehet tenni. Szerény véleményem az, hogy az államhatalom — különösen nálunk ilyen szervek és ilyen közegek felett azon számban, a mely erre a czélra szükséges lenne, nem rendelkezhetik. A tervezet indokolása hivatkozik a német törvényre; hivatkozik azután az osztrák törvényre, a mely még csak egészen rövid ideje lépett hatályba, a melynek hatása tehát még egyáltalában nem konstatálható. Mindezeknél erősebb érvnek tartok azonban az ellenkező álláspontból egy utalást arra, hogy például egy hasonló állami reviziónális törekvés, a mely Németországban a jelzálogbankok terén érvényesült, minő fiaszkóval és az államhatalom presztízsének micsoda megsérülésével járt. Ott a tekintetben, hogy az állam közvetlen revíziót gyakorolhasson a pénzintézetek, hitelintézetek és általában a közgazda- sági szerevezetek felett, az előfeltételek a lehető legkedvezőbbek voltak. Először azért, mert az intézetek egy igen csekély számáról volt szó; másodszor: mindannyiszor nagy intézetekről volt szó, a melyek még a legintenzivebb revizió költségeit is egészen bízvást elviselni képesek voltak; harmadszor: olyan országról volt szó, a mely ilyen közgazdasági ténykedésre, ilyen beható, intenzív, üzleti érzéket is igénylő revízióra alkalmas egyének felett olyan mértékben rendelkezik, hogy a külső látszat szerint mindazon előfeltételek fenforogtak, a melyek, ha ugyan az ilyen állami revíziók egyáltalán eredményre vezethetnek, azt itt biztosíthatták volna. És mégis azt látjuk, hogy ezen, a német jelzálogbank-törvény által a német jelzálogintézetekre vonatkozólag életbeléptetett revízió semmiféle előnyös eredménynyel nem járt, mert mint azt a néhány óv előtt bekövetkezett krach igazolta, a legnagyobb számban fordultak elő a legdurvább visszaélések, oly visszaélések, a melyekre rá nem jönni úgyszólván nem lehetett volna és a melyekre, hogy nem jöttek rá, annak egyetlen magyarázata csak az lehet, hogy semmiféle ilyen állami revizorok ilyen üzleti visszaélésekkel szemben, a midőn mindig egy egész érdekcsoport szövetkezik a törvény hiányosságainak rendszeres és tervszerű kiaknázására, 200
