Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
tanók pusztán az üzletrészes szövetkezeteknek külön kategóriájába. A t. tagtárs úr folytatólag az igazgatóság kérdéséhez szólott hozzá és itt teljesen egyetértek vele a tekintetben, hogy a nem tagok ne lehessenek igazgatók. Viszont helyesnek tartom azt — már tisztán a törvény aesthetikája szempontjából — hogy az igazgatóságban is megtaláljuk azon erkölcsi garantiákat, a melyeket az alapítóban megkívánunk. Gyakorlati szempontból nagyon elfogadhatónak és helyesnek tartom azt az újítást, hogy a tervezet, a felügyelő bizottság és az igazgatóság tagjai között bizonyos fokig a rokoni összeköttetést kizárja. Ez mindenesetre korrektebbé teszi ezen két organum összműködését. Áttérek a felügyeleti kérdésre. Ennek megoldását tartom a szövetkezeti törvényjavaslat legsikerültebb intézkedésének, és pedig azon részében, a hol periodikusan visszatérő felülvizsgálatot ír elő, a mely végelemzésében a bíróság által történik, de nagyon czélszerünek tartom azt az intézkedést, hogy a bíróság ezen felülvizsgálatot magasabb rendű, mondjuk központi szövetkezetek által végeztethesse. De hogy a jó és a rossz állandó egyensúlyban tartassák, a 72-ik paragrafusban az foglaltatik, hogy olyan szövetkezeteknél, a melyek nem tartoznak ilyen kötelékbe vagy nem olyan kötelékbe, a mely a bíróságok részéről bizalmat érdemelne, ott a kereskedelmi és iparkamara által ajánlott szakértők felülvizsgálata rendelendő el. Ezen kérdésre majd később bővebben fogok visszatérni, itt csak annyit jegyzek meg, hogy a mai fejlemények szempontjából anachronizmusnak tartom, hogy a kereskedelmi és iparkamarák jelöljék ki ezen szakértőket, mert a kereskedelmi és iparkamarák az utolsó időkben, különösen pedig ez év augusztusán Sopronban tartott országos nagygyűlésük alkalmával oly irányban, és oly tendencziozusan foglaltak állást a szövetkezetekkel szemben, hogy én nem tartom ezen testületeket elég tárgyilagosaknak arra, hogy a bíróságoknak a szövetkezetek részére szakértőkkel szolgálhassanak. Áttérve az ügyvitel kérdésére, helyeslem a javaslat szerzője által elfogadott azon általános tételt, hogy a szövetkezetek szabadon köthetnek ügyleteket nem tagokkal is. Én ezt a 189 71
