Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
6У kezeti tagok productumainak értékesítése révén. Tehát teljesen logikus dolog, ha én az előbb említett szövetkezeti sajátságot, mint általános karaszteriktikont a szövetkezet fogalmába nem vettem fel. De miután a törvényjavaslat azon szövetkezeteknél vonja le ezen jellemvonás következményeit, a melyeknél azok de facto meg vannak, épen azért azoknak érvényesülését a szövetkezeti szellemmel megegyeztethetőnek tartom. A «tagok jogviszonyainak» czime alatt foglalt újításoknak még egy csoportjára vagyok bátor rámutatni, a veszteség felosztása tekintetében. A 24. § második bekezdése azt mondja, hogy az öt százalékot meghaladó nyereség, a mennyiben az alapszabályok értelmében közhasznú czélokra nem fordíttatik, a tagok közt azon arányban osztandó el, a melyben az év folyamán a bevételekhez járultak. Ez ellen nincs ellenvetésem, azonban a következő szakasz az ezzel összefüggésben levő 25 §, mely a veszteségeket és a veszteségek megosztását írja körül, azt mondja: a «veszteség első sorban a tartalékalapból fedezendő ; ha abból ki nem kerül, eltérő alapszabályi intézkedések hiányában a tagok között ugyanazon arányban osztandó fel, mint a nyereség.» Ezt az intézkedést nem értem, mert a nyereség a határozmányok szerint azon arányban osztandó fel, a melyben a tagok a jövedelemhez hozzájárultak és ez a nyereségre nézve jogos és méltányos is, de hogy a veszteség is ugyanazon arányban osztassák fel, a melyben a tagok az évi bevételekhez járultak, ez méltánytalan, tarthatatlan és helytelen. Avagy talán úgy értette a javaslat igen t. szerzője, hogy a veszteség oly arányban osztassák fel a tagok között, a mely arányban a veszteséghez hozzájárultak. Ez azonban kiszámíthatatlan dolog. Szerintem a veszteség felosztásánál nem található helyesebb arány, mint az üzletrészek szerinti megosztás, vagy ha üzletrészek nincsenek, az egyenlő megosztás elve követendő. A t. előttem szóló tagtárs úrnak volt még ezen czímnél a czégjogra vonatkozó megjegyzése. Azt a kívánalmát, hogy a czégben az illető szövetkezet üzeme kifejezést nyerjen, helyesnek találom, azonban nemcsak a szövetkezetekre vonatkozólag, hanem minden egyéb kereskedelmi társaságra nézve is alkalmazandó volna ez. A mi pedig azt a kívánságát illeti, hogy 187
