Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
Dr. Sugár Ignácz: T. Teljes-ülés! A mint a hírlapi közleményekből is, de a legutóbbi évek eseményeiből, hivatalos testületek, intézetek jelentéseiből bizonyára értesülni méltóztattak, alig van kérdés, a mely a közvéleményt, még pedig azt mondhatnék : inkább a vidéki közvéleményt oly nagy mértékben igénybe vette volna, mint épen az úgy nevezett szövetkezeti kérdés. Hogy épen az újabb időben érdeklődik a közvélemény ezen ügy iránt, annak magyarázata az, hogy mindaddig, a mig a hazai szövetkezeti ügy terén csak bizonyos részleges fejlődést tapasztaltunk, úgyszólván az egész társadalom — ha nem is épen jóakaratú — semlegességet mutatott az ügy iránt. De semmiesetre sem mutatták a társadalom bizonyos rétegei azt az ellentétet, mondhatni ellenszenvességet, sőt hovatovább a gyűlöletig menő hajszát, a mely most mind a két fél részéről jelentkezik. Nálunk a külföldi fejlődéstől eltérőleg a szövetkezeti eszme terén már a régibb időben is bizonyos egyoldalúság mutatkozik. Méltóztatik talán különösen azoknak, a kik régebb idő óta figyelemmel kisérik ezt a kérdést, visszaemlékezni arra, a mi Budapesten a 80-as évek elején történt, akkor t. i., a midőn a szövetkezeti eszme nálunk úgyszólván embryo-korát élte különösen a gyakorlati alkotások tekintetében. Akkoriban a szövetkezeti eszmét azok az elemek is használták, a melyek ellenében elsősorban készül most ez a javaslat, értem t. i. a hitelszövetkezetek tekintetében űzött visszaéléseket. A 80-as (1904. November 26.) 168 években kissé erősebben toroltattak meg bizonyos visszaélések
