Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
31 rűbb-e azt inkább szövetkezettel helyettesíteni; hogy czélsze- rűbb-e a szövetkezetét az újító socialismusnak vagy a konser- vativismusnak melegágyává tenni stb.; és egyedüli feladata az államnak csak az lehet, hogy a további fejlődésnek útját az eszmék további harczára bízva, magát a szövetkezeti eszmét a tőle idegen irányzatok befolyása alól kivonja és azt benső lényegének megfelelő szabályozásban részesítse. Első feladata tehát az államnak tisztába hozni önmaga előtt azt, hogy mi a szövetkezet ; mi ennek az állam által is méltán üdvösnek elismert gazdasági alakulatnak a többi gazdasági alakulatétól eltérő tulajdonképem sajátszerű gazdasági czélja; mint illeszkedik ez be a társadalom mai gazdálkodásába; és ezt megállapítván, jelölje ki neki a maga érvényesülési körét és óvja meg attól, hogy ez az egészséges nagy eszme tőle idegen eszmeáramlatok forgatagában elveszszen. T. Teljes-ülés! A szövetkezetét mai tételes jogunk a kereskedelmi társulatok közé sorozza; mint ilyen aztán lényegénél fogva mindenesetre az egyletek közé tartozik. Vizsgáljuk tehát mint illeszkedik be a szövetkezet általában az egyletek, azután pedig különösen a kereskedelmi társaságok közé. A mióta kultúra létezik — és hogy létezik, talán elsősorban épen ennek köszönhető — az ember azoknak a czéloknak elérésére, a melyeket saját munkaerejével vagy a rendelkezésére álló, rendelkezésére kényszeríthető munkaerőkkel el nem érhetett, több ugyanazon czélú személy munkaerejét egyesítő egyletekbe tömörül. Ezek az egyesületek megfelelhettek az uralkodó társadalom czéljainak, de ellenkezhettek is azzal, végzetesekké is válhattak arra nézve. Épen azért azt látjuk, hogy az egyesületi ügyre a törvényhozások a legrégibb idő óta igen nagy gondot fordítanak. Igen korán eljutnak azonban oda is, hogy azokat az egyesületeket, a melyeknek tisztán kereseti, gazdasági czéljok van, a többi, kulturális, politikai, egyházi egyesületek köréből kivonják és külön szabályozásban részesítik a polgári és kereskedelmi törvényben, vagy ezeken kívül egészen önállóan. így történt ez nálunk is. így kerültek a szövetkezetek a kereskedelmi törvénynek szabályozása alá nálunk is és így kerültek a tulaj donképeni egyleti ügy ellenőrzésére hivatott hatóságok alól a bíróságok felügyelete alá. 149
