Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
14 bizottsági és igazgatósági tag a szövetkezethez lánczolva, és így nem szabad ezen helyekre mást ültetni, mint szövetkezeti tagot. Már fentebb említettem, hogy a javadalmazásnál a 10%-ot keveslem. Elismerendőnek tartom azt, hogy a közgyűlés és az igazgatóság szervezése tekintetében az eddigi törvénynek a praxisban mutatkozó hézagait a tervezet igen helyesen tölti be. A felügyelő-bizottság és a bíróság jogairól az előadó úr keveset beszélt. A felügyelő-bizottság hatáskörét a tervezet némileg bővíti, azonkívül ad neki egy nagy jogot, azt t. i., hogy kérheti a bíróságtól okadatoltan — igaz, hogy egyhangú határozat alapján — bogy az igazgatóságot függeszsze fel. A bíróság pedig felfüggesztheti, úgy az igazgatóságot, mint a felügyelő-bizottságot. Én a felügyelő-bizottságnak egyáltalán nem adnám meg ezt a hatalmat, a mely a szövetkezet existen- ciáját képes megrendíteni, és a bíróságnak is csak akkor, ha egy kellően szervezett, erős felügyeleti hatóságnak indítványa alapján cselekszik. Az ellenőrzést a tervezet olyképen szervezi, hogy a hol kötelékek vannak, vagy a hol valamely szövetkezet központi szövetkezetnek tagja, ott ezen kötelék, illetőleg a központi szövetkezet teljesítse a vizsgálatot. Az előadó úr nem vette észre, hogy a tervezetben ez az intézkedés benne van. Ott pedig, a hol a szövetkezet sem a központi szövetkezetnek, sem a köteléknek nem tagja, a kereskedelmi és iparkamara által rendelendő egy szakértő vizsgáló, a ki legalábbb két évenként vizsgál. Az én álláspontom evvel szemben az, hogy a minisztérium kebelében egy központi hivatal szerveztessék azon szövetkezetek részére, a melyek a központi szövetkezetnek vagy egy törvényesen megalakult köteléknek nem tagjai. Azért kívánom ezt, mert attól tartok, hogy nem minden kereskedelmi kamarának kebelében lesznek olyan szakértők, a kik ehhez az ellenőrzéshez alaposan értenek s a kik bizonyos helyi körülmények daczára eléggé önállóak és függetlenek lesznek arra, hogy feladatukat jól teljesítsék. Ehhez járul, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a kereskedelmi kamarák és kiküldötteik ellen nagy animozitássai viselkednek. A központi hivatalban olyan emberek volnának alkalmazva, a kiknek ez kizárólagos élethivatásukat képezné; ezek függetlenek is és 132
