Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]

e csoportosítása nem minden tekintetben megfelelő, már csak azért sem, mivel egynéhány hatás mindkettőnél meg van. Másrészről azonban minden tételes törvénytől eltekintve való e csoportosítás nem szolgál gyakorlati czélt, de meg e kérdés éldönthetlen, mert még a valamely tételes törvény alapján való eldöntés is lehetetlen. Az egyik rendelkezés absolut, a másik pedig relatív hatású.*

Végleges s kielégítő eredményre a Tervezet szempontjából sem lehet könnyen jutni, mégis szem előtt kell tartani hogy határozottan rangsor átengedésről szól, még pedig a telekkönyvvel kapcsolatban s hogy a tulajdonos hozzájárulását követeli meg minden rangcseréhez, melyre a későbbi jelzálogjogra vonatkozó bekebelezéseknek hatályt nem enged. Nem engedi meg továbbá a jelzálogjog s szolgalmi jog rangcseréjét azok beleegyezése nélkül, kiknek a bejegyzett hátralépő jogon van joguk. A közben álló jogokat a rangcsere nem érintheti, épen ezért a mikor szolgalmi jog s jelzálogjog között más tehertételek vannak az ingatlanra bekebelezve a T. szerint is a rangcsere hatása csak relatív lehet, azaz csupán a szerződőkre nézve hat. Ennek további oka azonban a rangsor járulékos volta, s mint ilyen, minden jognál más természetű a rangsor hatása is. Hogy ha azonban azok a jogok, melyeknek a rangsor a járuléka, azonos kulcs szerint egymással szemben felválthatok, akkor a csere relativitása is megszűnik. A rangcsere relativitása tehát nem önmagában benn rejlő, hanem a főjogok természetéből folyó. Annyira áll ez, hogy pl. még szolgalmi jogok absolut hatályú rangcseréjéről sem lehet szó, ha közben más jogok vannak. És jelzálogjogokénál is a követelés összege veendő figyelembe, az absolut hatály eldöntése szempontjából.

A rangsor, mint járulékos jog szintén ezen kiszámíthatatlan tényezők hatása alatt áll, s ezért mint azonos természetű jognak konstruálása bajos, habár nem lehet tagadni a gazda* Az osztrák jogot Exner: 488. 1. absolut és relatívnak mondja. Strohal: 71. 1. a felek intenczióját kutatja; Steinlechner : 530. 1. tárgyi helyváltozást lát fenforogni ha bekebelezik a tkvbe, kötelmi szerződésnek tekinti, ha nem kebelezik be.

3i

114