Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
32 kezés a rangsorjog léte ellen szólana, ha e jog is nem volna osztható ; 4. ha az előrelépő nagyobb követelés, akkor is ugyanez előáll, t. i. csak hátralévő kisebb összeg erejéig lehet kielégíteni, az eredeti helyen marad tehát egy rész, melyet a hátralépővel egy rangsorban fogna kielégíteni;1 5. különböző helyeken állók, egygyel s viszont is cserélhetnek; 1 2 6. további átengedés esetén a szerző azt a helyet nyeri, melylyel az ő vele szerződő a szerződéskor bírt.3 Nem ok nélkül van az, hogy a rangcserénél általában a jelzálogjogok rangcseréjéről szólunk, mert a rangsor egy bizonyos értékre nézve forog fenn, a szolgalmi jog értékének a meghatározása pedig nagyon bajos, azért a rangsorcsere szolgalmi jogok, szolgalmi jog és jelzálogjog között csak úgy lehetséges, ha közvetlenül egymás megett állanak a telekkönyvben.4 h) A relativ hatály védői szerint a hatás a következő г 1. miután minden jelzálogos követelés a jelzálogtárgy egész vételárából elégítendő ki, mindegyik hitelező kielégítést kap, a mennyiben jobb joggal biró előtte nincs. Ha rangátengedés forog fenn s a vételárfelosztáskor még mindkét jelzálogos követelés fenáll, akkor az előrelépő a hátralépő helyén nyer kielégítést, még pedig annyit kap, a mennyit a hátralépő kapott volna. Ha követelése a hátralépőénél kisebb, úgy a többletet megkapja a hátralópő.5 6 E hatás teljesen azonos az absolutnak mondott harmadik pontjával. 2. A relatív hatás leginkább megnyilvánul a következő esetben, ha az elsőbbségátengedés csak két jelzálogos hitelező között állapít meg jogviszonyt, akkor megszűnik az egyik jog megszűnése esetén;0 és pedig: a) ha az előre lépett szűnik meg, akkor minden kötelezettség, mely fenállott, megszűnik, mert a helyét átengedett nincs mással jogviszonyban, ugyanaz tehát a jogi helyzet, mint az elsőbbség1 Exner: 491. 1. 2 Steinlechner: 539. 1.; Ellenkezőleg Exner: 492. 1. 3 Strohal: 92. 1. 4 Exner: 492. 1. szerint, mert a szolgalmi jog számértéke nem liquid. 5 Exner: 496. 1.; Katona: 24. köv. 1. 6 1. u. o. 1X2
