Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
24 Ép ily kevéssé következetes a locus-eÍv alkalmazásában Tervezetünk is. E véleménnyel szemben, hogy a Tervezet a Zoms-rendszert fogadta el, igaz hogy csonkítva, valószínűleg a tervező is fel fog szólalni, mely feltevésünket különösen azzal a körülménynyel véljük támogathatónak, hogy a Tervezet indokolása kerüli még e rendszer nevét * is, holott az alapelv ép úgy, mint részletes szabályai teljesen egyezők azéval. Nem érvényesíthető e véleményünkkel szemben az a körülmény, hogy a Tervezet 877. §-a szerint az előbb álló hitelező kiesése esetén a hátrább álló előre lép. Mert valamely elv csak az esetben használható fel érvül, ha teljesen megvalósul a jog rendszerében, míg ez az elv, a mint látni fogjuk, nem érvényesül teljesen hanem csak ki van jelentve a Tervezetben. A Tervezet az ingatlanra vonatkozó jogoknál ugyanis a telekkönyv intézményének nagy jelentőségét következetesen érvényesítvén, ez által az anyagi jog nem fog mindig önállóan, az alakiságoktól menten érvényesülhetni. A jelzálogos hitelező ugyanis, ha előzője kiesik, jogosítva van előre lépni, de nincs joga a követelés megszűnése alapján az előre lépést követelni, mert a tulajdonos a kifizetett, de nem törült jelzálogot másra is ruházhatja, még akkor is, ha a kifizetett jelzálogos követeléssel, mint személyes adós is tartozott volna (Tervezet 891. §.) Az egyesülés tehát nem szünteti meg a követelést, ha a jog jelzáloghoz vezetett volna s így a mutatkozó következetlenség választja el egymástól a két rendszert. * Amire viszont nem csekély befolyással kellett hogy legyen épen e rendszer alapján fejlődött az a felfogás, mely szerint a locus- elv elfogadása esetén ,a dolog megszűnik zálogtárgy lenni, hanem a zálogos hitelezőre eső értékhányad lesz a zálogtárgy. Ezt a felfogást először Hagen: Hypothek d. Eigenthümer’s, 31.1. fejtette ki. Csakhogy ez a felfogás, amint azt már sokan kimutatták, teljesen alaptalan s téves, mert a kielégítés a dologból történik. A zálogtárgy a dolog a mecklenburgi jog szerint is, mert eredeti helyén a hitelező a kielégítéskor csak akkor kell hogy maradjon, ha előtte jelzálog van. — Meibom : 262. 1. — Burckhardt: Gewillkürte Veränderungen in der bücherlichen Rangordnung (Grünhut: Zeitschrift f. Pv. u. Öffentl. Recht XV. k. 694. 1.) Pfaff: Zur Kritik des Pfandr. Begriffs (Grünhut: I. k.) Mugdan: III. 411. 1. 104
