Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]

11

fenn, t. i. hogy zálogjognak neveznek oly jogot, mely nem az, melynél a követelés teljesen hiányzik. Mégis a tételes jog szempontjából nem lehet a kérdést oly könnyen a rangsorjog alapján eldönteni, mert mindezek az alakulatok azzal a szándékkal lé- tesíttetnek, hogy a zálogjog csakugyan létre jöjjön. A tételes jog s az élet követelményeinek figyelembe vétele nem okvetlenül vezet tehát czélhoz.

Ha egy kölcsönszerződés megkötésekor zálogjogot enged a kölcsönt felvenni szándékozó, a szerződő felek intenczióját nem lehet kétségtelenül arra irányultnak tekinteni, hogy a zálogjog csakugyan keletkezzék, hanem arra is lehet magyarázni, hogy a zálogjog csak akkor tekintessék megengedettnek, ha a követelés tényleg keletkezett. A tételes jog a felek intenczióját kell, hogy szem előtt tartsa, lehet hogy helyesen jár el a felek intencziója szerint, mikor a zálogjogot a követelés előtt keletkezteti, de mindenesetre helytelenül az anyagi jog szempontjából, a felek intenczióját azonban nem lehet bizonyítékul felhívni, mert a tételes jog alapján másféle jogot ily esetben nem lehet keletkeztetni.

Ez ötödik fokozatban foghat helyt a tkvi rdtás 65. §-nak 2. bekezdésében szabályozott követelések esetén a legmagasabb összeg erejéig való bekebelezés tárgyalása. E rendelkezés ugyanis megengedi, hogy a jelzálogjog egy a felek által meghatározott legmagasabb összeg erejéig bekebeleztessék a következő alapon keletkezhető követeléseknél:

a) adott váltó ;

b) árúhitel;

c) elvállalt pénztár, vagy más ügyvezetésből; 1

d) szerződés nem teljesítése esetére való szavatosság;2

e) kártérítés esetén.

Ez esetekben keletkező jelzálogjog a követelés előtt nélkülözi azt a lényeget, melynek folytán a zálogjog keletkezik, de a felek e lényeget megadni törekszenek, s az egyes követelés létrejöttével meg is adták, legfeljebb egészen ki nem töltötték a jelzálogjogot, míg a követelés a legmagasabb összegig létre nem jő.

1 L. a 4-ik fokozatot.- L. a 2-ik fokozatot.

91