Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
12 akaratával vagy akaratán kívül állott-e elő és mindig szem előtt tartva a jóhiszeműségi és rosszhiszeműségi alkotó elemeket. Itt is lényeges különbséget látunk a mi törvényünk és a javaslat között, még pedig a biztosító hátrányára. A mi törvényünk szerint ugyanis veszély-fokozás esetén a szerződés egyszerűen hatályát veszti, vagyis megszűnik a koczkázat- viselés, kivéve, ha a biztosító kifejezetten ki nem jelenti, hogy a szerződést a változott viszonyok daczára is folytatni akarja. Ezzel ellentétben a javaslat 23. szakasza szerint a biztosítónak csak ahhoz van joga, hogy a szerződéstől egy havi felmondási idő betartása mellett visszaléphessen, mely felmondási idő alatt azonban a veszély-fokozás által előidézett nagyobb koczkázatot viselni tartozik. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a veszély-fokozás beálltát a biztosított okozta, mely esetben a szerződés minden felmondási idő betartása nélkül azonnal felbontható. Ugyancsak egy további hónapig köteles a biztosító a nagyobb koczkázatot viselni, ha a veszélyt fokozó körülmény a biztosított akaratán kívül állott elő. Szemmel látható, hogy mennyire túlzásba viszik ezen intézkedések a bizto sított érdekeinek védelmét, egyenesen a biztosító rovására, a kit arra kényszerítenek, bogy olyan koczkázatokat viseljen, melyeket a szerződés megkötésekor nem ismert és soha magára nem vállalt. Ezen hatáiozatok annál súlyosabbak, mert ezek a 27-ik szakasz szerint kényszerítő erővel bírnak, melyektől eltérésnek helye nincsen. A javaslat 18-ik szakasza állapítja meg azon jogkövetkezményeket, melyek a közlési kötelezettség megszegése folytán beállott érvénytelenség nyomában járnak. E szerint mindkét fél köteles egymásnak a már kapott teljesítményeket visszaszolgáltatni. Tehát a biztosító jogosítva van a már esetleg kifizetett kártérítési összeget ez alapon visszakövetelni. A biztosítási díjra való igénye azonban a 34. szakasz értelmében érintetlen marad. Kiváló jelentőséggel bir az ezen czím utolsó (27.) szakaszában foglalt azon intézkedés, mely szerint a biztosítónak jogában áll úgy a szerződés kötésekor, valamint a későbbi felei
