Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
10 gyakorlat. Dy hirtelen átmenettel a bűnvádi pernek azt a szakát, a mely az ügyészi vádemelésnek szolgáljon alapjául, tehát a helyes minősítést készítse elő a maga összes minutio- sitásával, oly közegekre bízni, a melyeknek eddigi functiója inkább bagatellumok sommás elsimításából, tejárúsok, csempészek és csavargók rendszabályozásából állott, a melyek még codificált törvények olvasásához sem, nemhogy megtanulásához voltak szoktatva, merész törvényhozói vállalkozás volt. Ehhez járul, hogy — költőies kifejezéssel élve — a kir. ügyészség és a közigazgatási hatóságok frigye olyannyira szokatlan és új keletű, s olyannyira erőltetett, a mely valósággal megbénítja a kir. ügyésznek azt a feladatát, melyet minden modern bűnvádi perrendtartás tőle megkíván: nevezetesen, hogy a törvénykezési rendőrség valóságos feje legyen. A kir. ügyészség csupán megkereséssel érintkezhetik a közigazgatás közegeivel és nem utasítással, a mi a nyomozás gyorsaságának és erélyességének egyedüli lehetőségét elzárja.* Ez adatokból nyilvánvaló azonban az is, mélyen tisztelt Teljes-ülés, hogy az alakiságok között lefolyó vizsgálat még sokkal gyorsabban működik, mint ez a szabadon mozgó nyomozás. De melyek ezek a sokszor említett alakiságok? Nem egyebek, mint azok a garantionalis intézkedések, a melyeket a bűnvádi perrendtartás a terhelt érdekében állított fel. Ezek a rendelkezések törvényünk legnagyobb vívmányai, ezek tették büntető igazságszolgáltatásunkat modernné. E ga- rantiáktól a terhelt már pedig csak addig fosztható meg, a míg a bűncselekmény felderítve nincs. De az egész előkészítő eljárást a nyomozás körében folytatni le, a végből, hogy e garantiák ne kössenek, nem egyéb, mint visszatérni a régi rendszerhez, azzal a különbséggel, hogy azt azelőtt a hozzáértő biró vizsgálat czímén, ma a járatlan közigazgatás nyomozás czímén folytatja le. Már most, mélyen tisztelt Teljes-ülés, mit szándékolhattak mégis törvényünk alkotói, midőn arra jogosították fel a vádlót, hogy a kötelező vizsgálat eseteit kivéve, nyomozás * A kir. ministermmnak 1899. évi 15637, M. E. sz. a. rendeleté. 46
